Buddhizmus klub

- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim.

Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom - mondta Buddha a tanítványainak.

Hallgatói megkérdezték: - Miért ostoba az efféle gondolkodás?

- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona.

Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig.

Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják.

Kötődés és függés, vágyak és szenvedély, ami összeköt és szétválaszt, szenvedéseink oka és célja...

Vágyainkat, vagy az azokhoz való ragaszkodásunkat kell megszüntetnük?

Az aszketizmus az egyetlen üdvözítő út? Van olyan, hogy egyetlen, kizárólagos üdvözítő út?

Ha tisztában volnék a kérdéssel, vajon keresném-e a választ?

Ha nem volnának vágyaink, nem volna szenvedés, volna-e utunk, célunk, eszménk?

Én ezen tanakodom, míg Popper Péter a vágyakról és ragaszkodásról elmélkedik ebben a cikkben...

A buddhizmusban - akárcsak más vallásokban - a nők szerepét jellemzően kisebbrendűnek tekintik, azaz kiemeltem becsmérlik, többnyire egyházalapító férfiak.

A nők társadalmi helyzete egykor nagyon hátrányos volt Indiában. A rengeteg rájuk rótt teher és feladat miatt nem volt lehetőségük arra, hogy közel kerülhessenek a dharmához.

Mégis, a tibeti buddhizmus kialakulásában a nők - és a kiztárólag általuk képviselt erények és minőségek! - vitathatatlanul óriási szerepet játszottak.

Lehetőségünk van arra, hogy a megszabadulás és a megvilágosodás felé haladjunk.

"Azt, hogy most lehetőségünk van arra, hogy a megszabadulás és a megvilágosodás felé haladjunk. Számos tényező – "szabadság" és "kedvező körülmény" – állt össze számunkra ahhoz, hogy ne csak egyre öregebbek legyünk, mint bárki más, hanem bölcsebbekké is váljunk. Ez egyáltalán nem egy mindennapos, magától értetődő dolog! Napjainkban nagy valószínűséggel a Föld lakosságának 85 százaléka él olyan körülmények között, melyek a spirituális fejlődést szinte lehetetlenné teszik. Még a gazdag, szabad és fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országokban is, ahol pedig a lehetőségek adottak, az emberek jobbára éretlen dolgokat tartanak fontosnak.

Mit jelent a menedékvétel?

Azt,hogy az adott pillanattól kezdve egészen addig,míg meg nem világosodunk,a Buddhában, a dharmában és a szangában keresünk menedéket.

Miért van szükségünk a menedék e három aspektusára?

A Buddhán keresztül azokhoz a kvalitásokhoz kapcsolódunk,melyeket Shakjamuni Buddha megvalósított.

A dharma Buddha tanításait jelenti,melyek megmutatják az utat,amin keresztül elérhetőek a kavlitások.

Aztán szükségünk van olyasvalakire,aki megtanítja nekünk a dharmát,olyasvalakire aki maga is megvalósította mindezt,azaz a gyakorláson keresztül sikeresen elérte a kívánt eredményeket-egy képzett tanítóra.Tehát képzett tanítókra támaszkodunk,akik a különleges szangát alkotják,hogy megosszák velünk tudásukat és a módszereket.