EGY TELJESEN "ESETLEGES" RENDSZER ?!
 
1. Tiszta lap
- üres "leképzési terület" a 2. pontban meghatározott szenzorok által
generált jelek korlátozott idejű "rögzítésére"
2. információforrások (szenzorok)
- látás
- hallás
- tapintás (hőérzet stb)
- szaglás
- ízlelés
- funkcionális érzetek (fájdalom, fáradság, éhség stb.)
...
3. Képességek
- helyzetváltoztatás (mozgás)
- "FOLT": kiemelés - fókuszálás (bármelyik szenzorra jellemző)
- "FOLT": "eltárolása" (emlékezés - nyomonkövetés)
ELVONATKOZTATÁSI SZINT 1.
----------------------------------------------------------------------------------------------------
4. ÉRZET: A folyamatos (analóg) érzékelés során egy a szenzorra jellemző
"jelszint" kiemelése és nevesítése.
A szenzor által létrehozott "sokszor előforduló" ingerszint nevesítése (pl. szín: kék,piros ..., stb)
A fokuszálás képessége által lehetséges, hogy a szenzorok érzékelési tartományát szűkítsük
(pl. csak egy adott pontra figyelünk a környezetünkből), ebből adódóan lehetséges az ÉRZETEK
elkülönítése és eltárolása.)
=================
Specifikáció:
----------------------------------
jelszint
inger_szenzora
érzet_neve
=================
Vegyünk példaként egy olyan "GÉPET", ami rendelkezik egy kamerával, a kamerát mozgató
mechanikával, a bejövő jel képpontonkra történő felbontására, képpontok által reprezentált
"jelszint" tárolására és visszakeresésére alkalmas rendszerrel. A kamera által rögzített képet
képpontonként elemezve, a képpontok színértékét nevesítetten eltárolva (ismétlődések elkerülésével),
egy adott idő elteltével (pl. amikor egy meghatározott ideje már nem talál új színt),
úgy vehetjük, hogy a gép létrehozta a környezetét reprezenteló színpalettát.
(az elkülöníthető színek száma szenzor "fizikai" tulajdonságaiból adódik, a példában egy durva felbontás szerepel)

 
 

 
 

5. OBJEKTUM: A FOLT logikai elkülönítése környezetétől.
Tegyük fel, hogy a GÉP egy szobában van aminek fekete falai vannak és egyetlen izzó szolgáltatja a (fehér)fényt.
Már létrehozta a palettát. (pl. fehértől kezdve feketéig 4 szint tudott elkülöníteni)
Tegyük fel, hogy a GÉP képes arra, hogy egy adott pontból sugárirányban kiindulva, össze tudja hasonlítani,
hogy a szín változik-e. Ezt addíg folytatja amíg az új vizsgált tartomány (növelt fókusz körvonal mentén) talál még
olyan pontot ami megegyezik a kiinduló színnel.
Fókusz beszűkítése egy pontra - fokozatos tágítás, összehasonlítás.
(Az összehasonlítás (elkülönítés a sokaságból) csak a szín lehet, mivel ebben a példában nincs más rendelkezésre
álló elkülönített ÉRZET)

 


 
 

 
 
Ezek alapján el tud különíteni 4 FOLTOT. Fehér,világosszürke,sötétszürke,fekete.
Ezekből az információkból kiindulva eltárol 4 OBJEKTUMOT
================================
Specifikáció:
----------------------------------------------------------------
(kapcsolati_halmaz)
[képpont koordináta (absztrakt rendszerben),szín (érzet_neve)]
...
[képpont koordináta (absztrakt rendszerben),szín (érzet_neve)]
OBJEKTUM_neve
================================
(absztrakt rendszerben) = a szenzor által küldött kép "leképzési" felületének jellemzői alapján
(pl. az agyban a kép kialakulási-tárolási területe, nem igazán meghatározható, de alapvetően 2(-3)Dimenziós
"felület")
6. ESEMÉNY: Egy (vagy több) objektum állapotváltozása, valamely ÉRZET tulajdonságának megváltozása
Tegyük fel hogy a szobán kívül valaki lekapcsolja az izzót. A fehér,világosszürke,sötétszürke OBJEKTUMOK összes
ÉRZET "állapota" megváltozik, mindegyik [képpont koordináta (absztrakt rendszerben),szín (érzet_neve)] -> fekete
lesz.
Ha ezt a változást tárolni akarjuk (emlékezünk rá) a következő képpen tehetjük.
(Ha az eseményeket összehasonlítjuk a már tárolt eseményekkel el lehet dönteni, hogy előfordult-e már
"korábban",ha igen, nem rögzítjük mint újat)
A példában az OBJEKTUMOKAT a "térbeli" koherencia alapján határozzuk meg,tehát egy ÉRZET (szín)
változása már köthető egy OBJEKTUMHOZ.
================================
Specifikáció:
----------------------------------------------------------------
objektum_neve
(kapcsolati_halmaz)
régi[képpont koordináta (absztrakt rendszerben),szín (érzet_neve)] , új[képpont koordináta (absztrakt rendszerben),szín (érzet_neve)]
...
régi[képpont koordináta (absztrakt rendszerben),szín (érzet_neve)] , új[képpont koordináta (absztrakt rendszerben),szín (érzet_neve)]
ESEMÉNY_neve
================================
(Természetesen az ÉRZET definicióból következően a régi és új ÉRZET INGER_SZENZOR
jellemzője ua. pl. nem lehet egy színből -> szag)
7. FOLYAMAT: ESEMÉNYek sorozatának nevesítése
Ha ismét (valaki) felkapcsolja az izzót, létrejön egy új (eddíg még nem rögzített ESEMÉNY)
Az új esemény rögzítése az OBJEKTUM "értelmezési" tartományán történik.
Tehát az ESEMÉNYEK is összekapcsolhatóak logikailag, az OBJEKTUM által.
Egy folyamatot (ebben a példában) azonos OBJEKTUMOKHOZ tartozó ESEMÉNYEK sorozataként értelmezhetünk.
================================
Specifikáció:
----------------------------------------------------------------
esemény_neve
...
esemény_neve
FOLYAMAT_neve
================================
(*logika = csoportosítás képessége)
Ezzel a *logikával kb. ennyit lehet kihozni,egy "sötétszobából".
4 OBJEKTUMOT különítettünk el, érzékeljük az OBJEKTUMOK(?)
állapotváltozását, elkülöníthetünk egy folyamatot ami mindíg "visszavezet" egy korábbi állapotba.
Egy ilyen egyszerű "felállásból" is számos torzulás keletkezik.
Tulajdonképpen csak egy igazi OBJEKTUM létezik az izzó. (az egyszerüség kedvéért most hagyjuk el a falakat és a
"gépet")
A többi OBJEKTUM csak az OBJEKTUM definicióból ill. az érzékelés  diszkrét egységekre bontásából
(ÉRZET -> PALETTASZÍN,FOLT) adódik.
 
ELVONATKOZTATÁSI SZINT 2:
----------------------------------------------------------------------------------------------------
(*logika = FOGALMAK bevezetése mint új JELLEMZŐ (minőség?), OBJEKTUM definiciók KITERJESZTÉSE
Az ÉRZETEK elkülönítése után értelmezhető a SZÁMOSSÁG fogalma..
Az OBJEKTUM-ként történő besorolás után értelmezhető a TÉR fogalma.
(az absztrakt koordináta rendszert felválthatja pl. egy kiemelt OBJEKTUMRA mint bázis egységre felépített koordináta
rendszer)
Az ESEMÉNY-FOLYAMAT definiálása után értelmezhető az IDŐ - IDŐBELISÉG fogalma.
(az absztrakt IDŐ fogalmát kiválthatja egy kiemelt CIKLIKUS FOLYAMAT,
aminek egyik (fázis)állapot bekövetkezésének számosságát
rögzítve indikátorként használhatunk a többi folyamathoz hozzákapcsolva)
Ezek viszonylag "érthető" *logikai lépések, de tulajdonképpen ugyan olyan esetlegesség jellemzi
őket mint az ÉRZET , OBJEKTUM ... definiciókat.
Az eddig leírtak helyett, egyszerűen csak azt is lehetett volna állítani, hogy az érzékelés és az abból levont következtetések "OBJEKTÍV" mivolta, erősen megkérdőjelezhető. A példa használata csak annyi +információt hordoz,
hogy egy lehetséges (nagyon_egyszerű) "ismeretrendszerezési" (elvi) modellt ismertet, hogy az itt használt
OBJEKTUM stb. fogalmakat körülírja.
 
Amiért mégis szerepel, az az, hogy egy eddíg fel nem "térképezett" területen mindíg valamilyen
elv alapján próbáljuk meg a "TELJES" információ (ÉRZET) halmazt "feldolgozni".
Minden esetben amikor a korábbi érzékelési tartomány kibővül, sok esetben teljesen az "alapokhoz" kell
visszatérni mivel a korábban axiómáknak tekintett dolgokat érinti.
(Lehetséges az is, hogy teljes egészében (egységében) fogadjuk be a dolgokat,
de az a módszer nem hasonlítható az eddíg kialakult általánosan elfogadott un. "logikus" gondolkodásmódhoz.)
Ha figyelembe veszük az összes szenzoros érzékelési lehetőséget,a folyamatos "üzemben"
törénő érzékelés-elemzés-nyomkövetés és számos absztarkciós "kisérlet" során alakul ki egy egyed "világképe".
A további absztrakciós szintek tulajdonképpen mind az ELSŐDLEGES ELVONATKOZTATÁSI SZINT-re épülnek.
Azt hogy egy absztrakt OBJEKTUMOT mikor tekint valaki "valóságosnak",az egyed érzékelési "tartománya" és a saját
maga által meghatározott "ELÉGSÉGES" INFORMÁCIÓ MENNYISÉG-nek nevezhető HATÁR dönti el. Ha a példához visszatérünk, és hozzáadjuk a mozgás és "tapintás" képességeket, tovább bővíthetnénk az OBJEKTUM-hoz kapcsolt tulajdonságok sorát, és hamar eljutnánk arra a "felismerésre", hogy csak egy tárgy van a szobában, mivel csak az
izzót tudtuk megérinteni. Ezek után a 3 foltot nem tekintenénk hasonlatosnak az izzóhoz. Tehát ha valamelyik
egyednek nincs meg a tapintás képessége nehezen lehetne elmagyarázni azt, hogy miért különböztetjük meg a 3
"árnyékot" az izzótól.
Fogadjuk el alapként a 2. pontban említett érzékelési formákat. Az első "probléma" ott adódik hogy pl. a látás által
keltett érzetek, (az a "belső felület" ami a látás által keltett ingerek "leképzésére" szolgál (pl. az agyban))
gyakorlatilag akkor is keletkeznek, amikor a szenzor (szem) nem aktív. Ez lehet az emlékezés képességéből adódó akaratlagos "visszahívás", vagy egy teljesen "kaotikus-véletlenszerű" kép(sorozat) (fantázia?), vagy egy eddíg nem
"tapasztalt" kép(sorozat). Az utóbbit tekinthetjük "hibás" érzékelésnek is, de felfoghatjuk úgy is, hogy
több szenzor (ingerforrás) is ugyan arra a "belső felületre" képzi le az információt.
 
Egy rendszerben számos fontos tulajdonságnak kell teljesülni ahhoz hogy valamilyen formában objektívnek
lehessen tekinteni egy érzékelési formát. Ez "közmegegyezés" kérdése. pl.
- Az érzékelés megbízható, gyakran előfordul és hasonló érzeteket kelt. (ismétlődő)
- Más "egyedeknél" is előfordul hasonló. (megosztott)
- Koherenciát mutat a már kialakított "absztrakt" környezettel. (beágyzható)
 
Ez vonatkozik a képességekre is.
- Akaratlagosan előállítható.
- Más "egyedeknél" is előfordul hasonló.
- Következményei (hatásai) vannak az objektívnek tekintett "világban".
Új ÉRZETEK és KÉPESSÉGEK elfogadottnak tekintése nem jelenti a korábbi absztrakt modell teljes elvetését, inkább a
finomítását és ujrarendezését. A tanulás folyamata tulajdonképpen a "világkép" folyamatos pontosítása(újradefiniálása) és tágítása.
Ha egy érzékelési formát (mindenféle indok nélkül) alapvetően "hamis" információs forrásnak tekintünk,csak kizárunk egy lehetőséget,hogy világosabb képet alkothassunk környezetünkről.
Számos olyan jelenséget-folyamatot tapasztalunk a "világban" ami az eddíg felépített rendszerünkbe nem "illik" bele (nem beágyazható).
Ez tulajdonképpen abból adódik, hogy az érzeteket mindíg megpróbáljuk egy OBJEKTUMHOZ kötni. Az objektumok állapotváltozásait (ESEMÉNY-FOLYAMAT) mindíg megpróbáljuk OK-OKOZATI összefüggésbe hozni, ill. egy "külső" OBJEKTUMHOZ mint az esemény oka , vonatkoztatni. Ezt (és a korábbiakat) alapul véve (előbb-utóbb) egy rendszerben mindíg megjelenik (körvonalazódik) egy(vagy több) ŐS OK (objektum), és-vagy ESEMÉNY mint kiindulási (-végső) láncszem. (továbbiakban ŐS OK) Ez általában egy hosszú és szerteágazó absztrakciós folyamat "végeredménye". (a példában ehhez hasonlítható ESEMÉNY a fel-le kapcsolgatás, amiről gyakorlatilag semmit nem
tudunk megállapítani,csak következtethetünk arra hogy ez a példabeli események kiváltója)
A lényeg, hogy e nélkül az ŐS OK nélkül, az előbbiekben ismertetett "logikán" alapuló rendszer hiányos marad, nem mutat teljes ZÁRTSÁGOT.
Általában az "átfogó" folyamatokat ciklikus "természetűnek", az "alap_anyaghalmazt" adottnak szoktuk tekinteni, ahhoz, hogy az ŐS OK problémát "kiküszöböljük". Ebből tulajdonképpen csak annyi következik, hogy egy "érvelés" láncból ezt "nagyvonalúan" kihagyni, nagyobb torzításokhoz vezet,mintha (elfogadva a definició "hiányosságait", vagy teljes hiányát) valamilyen "formában" hivatkozunk rá. Ha visszagondolunk az első "lépésekre", tulajdonképpen az (ŐS) HALMAZ fokozatos részekre bontása és definiálása történik, mindíg marad egy "rész" ami még
nincs "feldolgozva". Ezt a részt és az ehhez tartozó jelenségeket stb. nem lehet kizárni vagy nem OBJEKTÍVNEK tekinteni, ill. tulajdonképpen semmi más nem tekinthető igazán OBJEKTÍVNEK csak maga a teljes (ŐS) HALMAZ ... ??