Buddhizmus klub

1, A  Szenvedés Nemes Igazsága /Skt:Duhkha, küszködés, elviselhetetlen,/ :             Az élet szenvedés: a születés, betegség, öregség, halál

                                         a fájdalom, gyász, kétségbeesés

                                          a bánat, bizonytalanság, elválás

                                          szeretteinktől , ez mind  szenvedés.

2, A  Szenvedés Keletkezésének Nemes Igazsága /Skt, Samudaya/

                    A szenvedés keletkezésének oka a Vágy /Skt, Trsna/ .

A Vágy az ami újraszületést von maga után:  vágy az Itt és Most  élvezetek és gyönyörök után.

                    vágy az itt és most érzéki dolgok után,

vágy  a lét és nem-lét után..

3, A Szenvedés Megszüntetésének Nemes Igazsága /Skt, Nirodha/

Felismerése annak, hogy a szenvedés Megszüntethető.   4, A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Nemes Igazsága:                              A NEMES NYOLCRÉTÜ ÖSVÉNY /Skt, Arya-Astnghika -Marga/.

 

1.

Az Atijóga vagy Dzogcsen tanítások végső forrása az Eredeti Buddha Szamantabhadra. Míg a Dzogcsen gyökere a 6400000 vers, azt mondják a tényleges tantrák száma 22000. A Dzogcsen gyü, lung és mengak csoportokra osztható. A gyü a tantrák, a lung (ágámá) a tantrák tisztázása, és a mengak (upadésa) a mesterek által adott tapasztalati útmutatás.
A Dzogcsen vonala a dharmakája Szamantabhadrától jön a szambhogakájához – az öt buddha-családhoz és Vadzsraszattvához, aki Szamantabhadra saját tükröződése.

A buddhista hagyomány azt tartja, hogy Buddhák folyamatosan világosodnak meg, és tanítanak. A tíz irányban és a három időben olyan végtelen a létezés és a tér, hogy buddháknak szinte mindig van lehetőségük megjelenni, hogy a lényeket a megszabaduláshoz vezessék. Mostani világkorszakunkban az előző Buddhák jóslatai szerint ezer Buddha fog megjelenni. A legtöbb hagyomány tanítása szerint a legutóbb élt történelmi Buddha, Shakjamuni, a hetedik a sorban.

Mi is azok közé tartozunk [Dharmalap] akik ezen utóbbi, legelterjedtebb tanításokat fogadják el elfogulatlanul, némi megszoritással.

Sok-sok évvel ezelőtt Maitréja temérdek felajánlást tett, és a Nagy Hatalom (Tub-csen ) nevű Tathágata előtt, sok más Buddha jelenlétében letette a bódhiszattva fogadalmat. Attól a pillanattól kezdve számtalan érző lényt vezetett a három magasabb képzés (fegyelem, összpontosítás és bölcsesség) ösvényén (a shrávakák, pratjékabuddhák és bódhiszattvák gyakorlási útján.), ezen keresztül segítve őket a megvilágosodáshoz.

Amíg bódhiszattvaként tevékenykedett, a nagy szeretet meditációjára specializálódott.

(Nam Chö verzió)

 

Om Benza Sato Samaya, Manu Palaya

Benza Sato Tei No Pa, Tisthira Dridho Me Bawa

Suto Khayo Mei Ba Wa, Anu Rakto Me Ba Wa, Su Po Khayo Mei Ba Wa

Sar Wa Siddhi Mei Pra Yatsa, Sarwa Karma Sutsa Me,

Tsi Tam Shri Yam Kuru Hung, Ha Ha Ha Ha Ho Bagawan

Sarwa Tathagata Hri Daya, Benza Ma Mei Muntsa

Benzi Bhawa Maha Samaya Sato Ah

 

Mint minden mantrának, a százszótagú mantrának is számos különböző értelmezési szintje van, és ezek más-más jelentéssel rendelkeznek.

A buddhisták számára szinte közhelynek számít, hogy a buddhizmus által képviselt szellemi út a tudatra ébredés, a tudatossá válás útja. Minthogy a Felébredett a szenvedés fő okaként a nem-tudást ismerte föl, a megszabadulás általa meghirdetett útja is a tudásunk bővítésén és az egyre mélyülő belátáson keresztül vezet, egészen a tapasztalás teljes tudatosságáig. Ez az oka annak, hogy a Magasztos az éber figyelemnek, vagyis a tapasztalás tudatosságának a gyakorlását jelölte meg a megszabaduláshoz vezető legfontosabb, sőt egyetlen útként, amely minden más, buddhista értelemben felfogott szellemi gyakorlatnak is az alapját képezi.

 

A vallás nem hatalmaskodásra való,
de arra sem, hogy szélsőségekbe essünk.
A vallás egy tiszta technika, ami arra való,
hogy szolgáljunk és szabadítsunk meg
mindenkit az örökké tartó gyönyör, szeretet
és szabadság nagyszerű terében.

A politika nem arra való, hogy becsapjuk
az országot és az embereket, de arra sem,
hogy korruptak legyünk és játszmázzunk a hatalomért.
A politika egy tiszta technika, ami arra való,
hogy önzetlenül szolgáljuk és szeressük
az embereket és az országot, és boldogságot,
gyarapodást hozzunk mindenkinek.

N A M K H A I N O R B U
S Z E M D Z I N E K:

A tapasztalások gyakorlatai,
amelyek alappá válhatnak a Rigpa eléréséhez

 

ŐSI GYAKORLATOK A RIGPA MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

 

E. KEPRILSZ ELŐSZAVA:

 

Megismervén a szutrajánában a két igazság értelmét, azt mondhatnánk,
hogy a közönséges emberek úgy fogják föl a viszonylagost, mintha abszolút
lenne. Ez a felfogás nem mást fejez ki, mint egyszerűen a kategóriák zavarát:
ez az eltévelyedés feltételekhez kötött, elsősorban a szívközpontból eredő vibrációk
által és a tudatépítmények átértékeléséhez vezetnek, valamint a gondolatok és fogalmak átértékeléséhez, olyan módon, hogy azok kezdenek abszolút valóságnak látszani, rendkívül fontosnak, másodsorban meghatározottak a tudat funkciói által, melyek jellemzőek a korlátozott tér-idő ismeretre, melyek kiválasztják és elkülönítik a tárgyakat a szamszára és nirvána szférájából, valamint a lét és nemlét szférájából.

A Buddha tanításait két részre osztják: az egyik a Szútra, a másik a Tantra. A Szútrát a
Gelukpa hagyomány öt nagy szöveg alapján tanulmányozza. Ha valaki jól ismeri ezt az az öt szöveget, akkor elmondhatjuk, róla hogy ismeri a Szútrát.
Az öt szöveg a következő :
1. Pradnyápáramitá,
2. Mádhjamika,
3. Vinaja,
4. Pramána,
5. Abhidharma.
Más hagyományokban másképpen van. Például a Kagyüpa hagyomány tizenhárom szöveget tart számon. Ugyanakkor, ha valaki megérti ezt az öt szöveget, érteni fogja a tizenháromat is, mivel a tizenhárom szöveg jelentését tartalmazza az öt szöveg.

 

amelytől a hat világban élő lények
önkéntelenül megvilágosodnak

HO!
Bár az egész szamszára és nirvána,
minden jelenségével és összes lakójával együtt,
egyformán a színtiszta lét eredeti talaján nyugszik,
az egyik a nemtudás, a másik a tudás útja;
az egyik a nemtudás, a másik a tudás varázslata.

Vezesse vissza Szamantabhadra fohásza
a létforgatag hat világában bolyongó lényeket
a lét eredeti forrásához, a teljes megvilágosodáshoz!

Ez az egyetemes alap a mindentől független,
megnevezhetetlen, magától eredő, korlátlan jelenlét,
amely nem válik szét szamszárára és nirvánára,
amely tudatos tudása a buddhaság,
nemtudása, feledése a hatféle lény szenvedése.