Buddhizmus klub

 Több ezer éves vallás, mégis olyan modernnek hat. Egyre nagyobb teret hódít, és mi, boldogságkeresők csak úgy isszuk Buddha gondolatait. Lépten-nyomon keleti filozófiákat hirdető csoportokba, meditációs táborokba, tibeti gyógyítókba botlunk, és egyre többen hisszük, az igazi boldogság kulcsához jutunk hozzá, ha megfogadjuk a buddhizmus tanait.

Mindannyian a boldogságot keressük. A nyugati társadalmak polgárai azt hiszik, a boldogság az anyagi javak felhalmozásával jár.

Az élet szép. Élni jó. Szeresd az életet! Ilyen, s hasonló elképzelések vannak az emberek fejében az élet kapcsán. Még maga az élet szó is igen pozitív csengésű. Épp ezért gyakran az az emberek képzete a buddhizmusról, hogy az egy pesszimista, negatív vallás. Erre válaszul azok, akik közelebbi ismeretségbe kerültek a buddhizmussal, azt mondják, hogy ez nem így van, a buddhizmus a boldogságról szól, meg a békéről, a szeretetről. Ez részben igaz is.

Azonban nem szabad elfelednünk az első nemes igazságot, ami az egyetemes szenvedést tanítja.

Kötődés és függés, vágyak és szenvedély, ami összeköt és szétválaszt, szenvedéseink oka és célja...

Vágyainkat, vagy az azokhoz való ragaszkodásunkat kell megszüntetnük?

Az aszketizmus az egyetlen üdvözítő út? Van olyan, hogy egyetlen, kizárólagos üdvözítő út?

Ha tisztában volnék a kérdéssel, vajon keresném-e a választ?

Ha nem volnának vágyaink, nem volna szenvedés, volna-e utunk, célunk, eszménk?

Én ezen tanakodom, míg Popper Péter a vágyakról és ragaszkodásról elmélkedik ebben a cikkben...

 Kezdőnek lenni nagyon jó dolog. Akkor még minden lehet új, érdekes, izgalmas, s legfőképpen: nincs meghatározva az, hogy mit is akarsz pontosan. Ennek köszönhetően lehetséges a tanulás is, már ha rendelkezik valaki elegendő indíttatással.

Kép:Sütő Zsolt

Induljunk el a buddhista tanítások alapjainál.

Van szenvedés.

Mi a szenvedés? Szenvedés a születés, az öregség, a betegség, a halál. Szenvedés távol lenni attol, akit szeretünk (szenvedéllyel viseltetünk iránta).

 A szenvedés megszüntetésének alapelvei: a négy nemes igazság

 kép:Sütő Zsolt

Az 1. igazság: A létezés szenvedéssel teli

• az emberi létforma sajátosságai
• állandó változás és a cselekedetek következményeinek törvénye

Az 2. igazság: A szenvedés oka

A tudat tökéletlensége miatt, testi, anyagi létünk negatív hatásai:
a három méreg:

• harag
• ragaszkodás (vágyak)
• tudatlanság (nem tudás)
  • permanenciában való hit
  • ok nélküliségben vagy külső okforrásban való hit
  • én-képzete

A 3.

A Magasztos Száriputta a Szenvedés Nemes Igazságát, a Szenvedés Okának Nemes Igazságát, a Szenvedés Megszűnésének Nemes Igazságát, és a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Ösvény Nemes Igazságát tanítja.

Születés és öregedés, halál, bánat, siránkozás, fájdalom, sóvárgás és szorongás, és a Nemes Nyolcrétű Ösvény, mely megszabadít minden szenvedéstől.

Tovább...

Az önmegvalósítást és a teljes valósággal történő egyesülést kereső spirituális tanítások és módszerek célja és eredete a szenvedés megszüntetése, a metafizikai tudás megszerzése által.

Buddha Négy Nemes Igazsága a dukkha, a tanha, a nirvana és a magga útját követvea az első felismerése után feladatunk a szenvedés megszüntetése.

A szenvedést a harag, a ragaszkodás, és a tudatlanság táplálják, valamint az állandóságban való téves hit, az ok nélküliségben, vagy a külső okokba vetett téves hit, és a téves ego-képzet.

A Szerelemről - Bookline

Kedves Barátaink!

Mindenkit szeretettel várunk április 25-én, szombaton a 16. Budapesti
Nemzetközi Könyvfesztiválra, ahol 12.30-tól 14 óráig Kővári Mária és
Porkoláb Péter buddhista tanítók beszélgetnek majd Láma Ole Nydahl
Könyv a szerelemről című művéről, valamint válaszolnak a kérdésekre.

Helyszín: Millenáris, Márai Sándor terem
Időpont: 2009. április 25. 12.30
Cím: Budapest, II. kerület, Kis Rókus u. 16-20.

Lehetőségünk van arra, hogy a megszabadulás és a megvilágosodás felé haladjunk.

"Azt, hogy most lehetőségünk van arra, hogy a megszabadulás és a megvilágosodás felé haladjunk. Számos tényező – "szabadság" és "kedvező körülmény" – állt össze számunkra ahhoz, hogy ne csak egyre öregebbek legyünk, mint bárki más, hanem bölcsebbekké is váljunk. Ez egyáltalán nem egy mindennapos, magától értetődő dolog! Napjainkban nagy valószínűséggel a Föld lakosságának 85 százaléka él olyan körülmények között, melyek a spirituális fejlődést szinte lehetetlenné teszik. Még a gazdag, szabad és fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országokban is, ahol pedig a lehetőségek adottak, az emberek jobbára éretlen dolgokat tartanak fontosnak.

Buddha szerint az életünk szenvedéssel teli stressz. A szenvedés oka a vágy és a sóvárgás. Bennem viszont felmerül a kérdés: ha többé vágy és sóvárgás nélkül kellene élnem, mi fûszerezné meg a mindennapjaimat?

Az ember már csak olyan, hogy folyton vágyakozik valami után: ha éhes, étel után, ha szomjas, ital után, ha fázik, fûtött szoba után, ha magányos, társ után. És ha megvan az étel, ital, meleg szoba és a társ, akkor megnyugszik, és abban a pillanatban, ahogy megnyugodott, más vágyakat keres magának.

Több ezer éves vallás, mégis olyan modernnek hat. Egyre nagyobb teret hódít, és mi, boldogságkeresõk csak úgy isszuk Buddha gondolatait. Lépten-nyomon keleti filozófiákat hirdetõ csoportokba, meditációs táborokba, tibeti gyógyítókba botlunk, és egyre többen hisszük, az igazi boldogság kulcsához jutunk hozzá, ha megfogadjuk a buddhizmus tanait.

Mindannyian a boldogságot keressük. A nyugati társadalmak polgárai azt hiszik, a boldogság...

Folytatás: astronet.hu