Néhány aszkéta és brahman helytelen és oktalan módon, hamisan és ok nélkül azt hirdeti rólam: Gótama tagadó. Az igazi élet lerombolását, megsemisítését, megszüntetését tanítja!  Ami nem  vagyok, szerzetesek ,amit nem állítok,  ,azzal gyanúsítanak ezek az aszkéták és brahmanok.Csak egyet szerzetesek,hirdetek ma és mindenkoron: A szenvedést és a szenvedés megszüntetését. A tisztánlátó tudja, a szenvedés megszüntetéséhez vezető utat. Ha felbontom az "Ént" felbontom a szenvedést is.Úgy mint a tűz megszűnik, ha nincs többé táplálék, úgy megszűnik a szenvedés is, ha nincs többé  "Én. És ezen égési táplálék megszüntetése, mely a tűz kialvásához vezet, a tudatlanságnak (aviddzsá) tudatos felismerésre való fokozatos átváltoztatása által érhető el.  Úgy mint a tűz mindig új tűzet fakaszt a tűzből, mig csak van minek égnie, úgy a már egyszer létező életből új élet fakad szüntelen.Mintha tagló és tűz érintkezne: ilyen az érzékek kontaktusa az objektumokkal:érinkezésükből új élet szikra fakad. Kezdet és vég nélküli a szamszára: a nibbanát csak az érheti el,aki ezen tűznek új táplálékot többé nem nyújt. Az érzékek erőszakos  elragadása az objektumoktól még nem elegendő, mert van egy hatodik érzék, mely a másik öt megszűntével még mindig tovább dolgozik. Buddhó maga mondja, hogy erőszakkal nem érünk el semmit sem.Mi volna, ha összeszorított fogakkal, a garathoz nyomott nyelvemmel, akaratommal leszorítanám, legyűrném, leteperném vágyaimat? Mintha egy hatalmas  atléta egy gyengébbet fejénél vagy vállánál fogva leteperne, legyűrne leszorítana, úgy gyöngyözött a verejték hónom alatt. De ezen fájdalmas aszkézissel,mely űzött, nem szereztem meg a nyugalmat. De hogy nyugalom beállhasson,vagyis hogy a szenvedés megszűnjön, az akarásnak kell megszűnni. De  nem szándékos erőszakolással,mint ahogy az  az érzékeknek is lehetetlen, mert ez  az  akarásnak csak egy másik formája volna.Az érzékeknek találkozniuk kell az objektumokkal. De  úgy segíthetünk,hogy  ezen érzékek ne találjanak az  objektumokon már semmit,amihez tapadhatnának, hogy így ez a a folyamat ne idézzen elő új akarást, új életet, hanem a nem- akaráshoz , a szenvedés megszüntetéséhez vezessen. Leperegnek, mint a vizcsepp a lótusz levélről, vagy a szezám mag a tű hegyéről.Mint az egymást nem érintő malomkövek nem őrölnek,úgy az akarás nélküli érzékek nem hoznak létre új életet.