Buddhizmus: A Szabadító

Szeretettel köszöntelek a Buddhizmus klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1511 fő
  • Képek - 371 db
  • Videók - 235 db
  • Blogbejegyzések - 371 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 482 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Buddhizmus klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Buddhizmus klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1511 fő
  • Képek - 371 db
  • Videók - 235 db
  • Blogbejegyzések - 371 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 482 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Buddhizmus klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Buddhizmus klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1511 fő
  • Képek - 371 db
  • Videók - 235 db
  • Blogbejegyzések - 371 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 482 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Buddhizmus klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Buddhizmus klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1511 fő
  • Képek - 371 db
  • Videók - 235 db
  • Blogbejegyzések - 371 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 482 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Buddhizmus klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A Szabadító

9 éve | [Törölt felhasználó] | 6 hozzászólás

A Szabadító

(Szanszkrit neve: Tara, tibeti neve: Drölma)

Egyetemes női erő
 

Ajánlott irodalom

Professzor Namkhai Norbu írja a Szabadítóról: “Ősidők óta, az ember a természetben megsejtette egy alapvető Erő létezését. Ez az Erő női istenségek alakjában fogalmazódott meg számos műveltségben az idők folyamán. Az ősi közép-ázsiai Sang-Sung birodalom hagyományában ennek az erőnek az Ég Őskirálynője1 volt a neve. Az amerikai indiánok és az ausztráliai aboriginek ma is Földanyának hívják, a régi görögöknél ő volt Athéna, a régi Egyiptomban pedig a Nagy Anya.

E példák mutatják, hogy ezt az Erőt a különböző műveltségekben különböző módokon és nevekkel jellemezték, és következésképpen az istenség alakját is nagy változatossággal jelenítették meg. Míg egyes népek, mint az amerikai indiánok és az ausztráliai aboriginek megtartották ősi hagyományaikat a változó idők folyamán, addig mások módosították vagy újakkal helyettesítették ősi vallási rendszerüket, és azért, hogy ezt az Erőt valami módon továbbra is megjeleníthessék, a lényegét egy szentre vagy istenségre ruházták. A történelem egyik legismertebb példáját erre a keresztény hagyományban találjuk, ahol az anyai teremtő erő Mária alakjában jutott kifejezésre, akit Krisztus anyjának tartanak, és Miasszonyunknak vagy Madonnának neveztek el a latin országokban. (Hasonló módon menekítette át a magyar nép is ősi Boldogasszonyát a kereszténység keretébe. – A fordító megjegyzése.)

Az ősi vallási rendszer átalakulásának példáját láthatjuk a görögországi Szent Szofia kultuszában is. Sophia, azaz Bölcsesség, Athéne tulajdonsága volt a régi görögöknél, majd később ugyanezen a néven megszemélyesült a női szentben. Ugyanez a folyamat játszódott le a régi buddhista hagyományban is, mint például a mahajánában Jum Csenmoval, a Nagy Anyával kapcsolatosan, aki minden megvilágosult szülője.” “Hasonlóképpen, az ősi Sang-Sung hagyományban létezett az Ég Őskirálynője, míg Tibet későbbi, buddhizmus előtti bön hagyományában található egy istenség, akit az Együttérzés Istennőjének2 hívnak, és nagyon hasonlít a Szabadító Tárára a buddhista hagyományban. Mindebből jól láthatjuk, hogy a hívők hogyan idézték meg, és szolgálták felajánlásaikkal ezt az Istennőt ősidők óta, amióta ez a mi világunk fennáll.”

A magyarok Boldogasszonya

Az ősi magyar táltoshagyományban ennek a nőnemű Erőnek Tengrit (Végtelen, azaz 'Tenger' Tér) volt a neve, ő volt “az Ősanya, az első moccanás szülötte, az idő forrása, lét kezdete, a megfogalmazott ige, az osztó, az oszló...” “Tengrit, akit Yotengrit-nek is mondanak – mert Yo elsőt jelent, és ő vala az első istenség...” “Az ősistenség kezdetben egyedül volt és nő volt, ki magában hordozá még a férfit is, mint várandós asszony méhében a fiát, kit megszülend. Várakozó és várandós menyasszony volt az istenség, és teremte hegyeket, völgyeket, testet ölte sziklákban, kövekben, alkotván azokat szitáló ködnél finomabb szellemanyagából. Teremte szellemgyerekeket is, kisisteneket, világ-részek ügyelőivé...” “Homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánk, Naporcájú Gönüz istenatyánk akkor még egységben valának...” “Fényes orcával ékes magasságos istenünk akkor még homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánkban szunnyadt, aki akkor még Tengrit volt.” “Tengrit isten-ősünk szitáló ködnél finomabb istenanyagából nőstény istenné meg hím istenné szellem-testesült... A nő isten, Ukkó Földisten Anyánk éke a hold... Ő a Föld Királynője is, a Boldogasszony.” (Idézetek: Máté Imre: Yotengrit című könyvéből)

A Nagy Anya

A buddhista hagyományban Tárá, a Szabadító Istennő a buddhaság női oldalának a leghangsúlyosabb megtestesítője. Végső természetét tekintve ő a Túljutott Tudás5 istennő, a Nagy Anya,6 aki a három idő minden buddhájának az Anyja. Ennek az a belső jelentése, hogy a Tudás az, ami megszüli a buddhák felébredt szellemét azáltal, hogy a zavaros elmét megszabadítja a valóságot elfátyolozó szennyeződésektől. Ez az Őseredeti Tudás az Ősbuddha Anya, aki elválaszthatatlan az Ősbuddha Atyától a végső igazság egyszerűsége állapotának tiszta körében, amely az elme kezdettelen tisztaságának állapota, és túl van a kényszerű lét körének zavaros elmeállapotán. Végtelen együttérzésének erejéből, az összes lény megsegítéséért, az Ősbuddha Anya a tiszta megnyilvánulás szintjén számtalan női istenség alakját ölti fel, ezek között kiemelt helyet foglal el Tárá, a Szabadító. Ő a levegő-szél erő tiszta lényegének a megnyilvánulása, zöld színe is erről vall. Ebből adódik kiemelt jelentősége, mivel természete a mozgás, melyből az Erő születik.

A Beső Ösvény tágas világa

A mai nyugati történelemszemlélet és mindaz, amit a természettudományok tanítanak a valóságról, olyan gondolkodási szokásokra alapul, amelyek nem mernek túllépni azon, amit az értelmünk és az érzékeink megengednek. A Belső Ösvény gondolkodásmódja ennél jóval tágasabb világban mozog. A Belső Ösvény gyakorlója számára az érzékszervek működésének és az értelemnek természetesen megvan a maga értéke, azonban ezek túlságosan korlátoltak a valóság teljességének kielégítő átélésére. A gyakorló számára történelmünk évezredei egy másodperc töredékét alkotják az idő végtelenjében. Földünk egy porszem a világok végtelen sokasága közepett. Mi magunk és a lények, akiket látunk magunk körül – az emberek és az állatok – a létezés lehetőségeinek csupán mákszemnyi részét képviseljük.

Sok minden, amit a mai nyugati műveltség követői habozás nélkül a hiedelmek és legendák körébe sorolnak, számunkra, a Belső Ösvény gyakorlói számára magától értetődő valóság lehet. A mi számunkra a történelmi igazságok és a hagyomány igazságai nem mondanak ellent egymásnak, hanem összefonódnak és kiegészítik egymást. Kinek van igaza? A nyugati embernek a láthatóba vetett hitével, vagy a Belső Ösvény gyakorlójának, a láthatóba és a láthatón túli láthatatlanba vetett hitével? Úgy tűnik, e két hiedelemrendszer között az a különbség, hogy a nyugati ember abban hisz, hogy elméje a világtól és a dolgoktól alapvetően el van választva, míg a Belső Ösvény gyakorlója szemlélete szerint az elme a világgal szétválaszthatatlanul összefügg.

A végső és a viszonylagos játéka

Az istenségek, ahogyan mi, a Belső Ösvény gyakorlói látjuk őket, nem távoli világokban élő felsőbbrendű lények, akik időnként az emberek segítségére sietnek – bár megjelenésük esetleg ezt a benyomást keltheti. A valóságban, ha megismerjük saját elménk igaz természetét, az istenségek úgy mutatkoznak meg, hogy nem mások, mint a mi saját elménk. Az istenségek az elménk isteni természetének megnyilvánulásai. Azonban mindaddig, amíg elménk természetét nem ismerjük, és a dolgokat észlelő elme – az „én” – és az elme által észlelt dolgok – vagyis a „más” – gyökeres elválasztottsága képzetének kettősségében élünk, az istenségek belépnek e kettősség játékába, és megszületik egy olyan viszony önmagunk és az istenségek között, mintha ők tőlünk független lények lennének.

Ha álmunkban találkoznánk egy istenséggel, biztosak lennénk az istenség független létezésében. Egyidejűleg biztosak lennénk énünk független létében is, aki az istenség láttán örömet és odaadást érezne. Mindazonáltal, valójában mind az istenséget látó személy, mind az istenség ugyanannak a leírhatatlan és megfoghatatlan dolognak, a mi elménknek a megnyilvánulása lenne. Ugyanígy, mindazoknak, akik a viszonylagos látszatigazság szintjén élnek, az istenségek a viszonylagos látszatigazság szintjén mutatkoznak meg, anélkül azonban, hogy megválnának valódi lényegüktől, ami nem más, mint az elménk igaz természete.

A két igazság

Ha meg akarjuk érteni az istenségek természetét, ismernünk kell a két igazságot: A végső igazság túl van az „én” és a „más,” vagyis az észlelő elme és a tőle elválasztott, észlelt dolgok téves képzetein, valamint a fogalmakon és a szavakon. A végső igazság mindig igaz és mindig jelen van, azonban a közönséges lények nem érzékelik, csak a megvilágosultak képesek megtapasztalni. A látszatigazság lényegét tekintve hamis, de igaz azoknak, akik tapasztalják. Ez a közönséges tapasztalás igazsága, amely az „én” és a „más” téves élményén alapul. Az istenségek a látszatigazság szintjén élő lények számára megmutatkozhatnak a látszatigazság keretén belül, azonban természetük mindvégig a végső igazság marad. Megjelenésük hasonló a szivárványhoz, tisztán és világosan megjelennek, azonban teljességgel megfoghatatlanok.

Az elménk isteni természete

Miért mondjuk, hogy az elménk természete isteni? Azért, mert túl van minden szenvedésen, mentes minden zavarosságtól, és lényege a legmagasabb, tiszta boldogság. Ez a boldogság más mint a mi közönséges boldogságunk. Nem átmeneti boldogság, amely a dolgok függvénye, és az „én“ és a „más” viszonyaira alapul, hanem olyan boldogság, amely az elme természetes sajátja, minden kettősségen túl. Ezt a boldogságot nem befolyásolhatja semmilyen félelem vagy szenvedés. Ez a valódi és rendíthetetlen boldogság maga az istenség.

 

http://www.buddha-tar.hu/a_szabadito

 

 

network.hu

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 9 éve

oops! -lol!
lám, lám, éreztem, hogy eltérnek megértéseink, igyekszem egyszerű szavaimmal megvilágí-tanítani -lol!
megmosolyogtattál!
hagyom most az egót, hisz nem biztos, hogy felesleges "melléktermék", de lehet, hogy szükségeltetik a nép-tudathoz is ...ámbár különben meg hogyan is irkálnánk itt egymáshoz, nemde? - lol
az éberség 200%-os jelensége az már valami felturbózott buda-datu, de nem mondhatod, hogy nap mint nap, a 24 órában kirí, amaz éberség bizony akarva-akaratlan elszunnyad, pontosabban szertefoszlik, a tudat - v. tudatosság, v. éberség - pulzálása természetes folyamat, miképp az is, hogy önmagában fénylő ragyogás ...
hétköznapi tudatosság során felfigyeltem eme tudatkialvásra és a semmiből felvillanó tiszta éberségre, meditációban már lerövidült azon időtartam, mely 3 és 6 óra közötti,
vipásszánában másodpercekké váltak és tiszta a megfigyelésemmé tettem - ez nem karmikus, hanem természete annak, akik és amik vagyunk ..lol
hasonlíthatnám a nappali tudatossághoz és az álombélihez, bár a test alvásakor tiszta fényű a tudatosságom is, hát a tiéd? - de nem is ez a kérdés a lényeg!
alant a második hozzászólásom végén hozzátettem, hogy ez még semmi - lám ez is a tudat folytonossága 2 nap múltán -,a tiszta fényterében komoly tudatrendszerek élnek akár hiszed, akár nem látod őket, ezért is jó tisztelettel alázatosan nyitottnak lenni - és ez még fontosabb is, mint maga az éberség, mert hát ugye az egó is éber akar lenni - lol,
szóval ama "láthatatlan tiszta fénytudatok szimbólumokkal szólalnak meg", ha fafejűségnél fogva hibádzik a nyitottság, lemaradttá válhat bárki is ...
az 'állati újjászületés' hozzászólásod azt mutatja nekem, hogy a papírokat bújod
viszlát a következő életben!
lol-lol

Válasz

Köszönöm tündéri bókjaid, ugyanakkor megint egyet nem értést kell közzétegyek..:)
Olyan nincs, hogy szunnyadó állapotban tapasztalod az egó megszűnését. Olyan van, hogy hibásan meditál az ember az ürességen, és egyfajta "fehér fal effektus" áll be nála, ahol a tudat teljesen betompul. Lehet hogy nem jelenik meg semmi, és nem kavar fel hullámokat semmi, de az még nem az egy-íz állapota. Olyan mint a bardó, ahol már túl van a tiszta fény felderengésén, de még nincsenek víziók. Én semmiképp nem támaszkodnék ezekre az élményekre a helyedben, és elkezdenék egy hozzám közelálló hagyomány keretei közt gyakorolni. Nem lehet ezt csak így ennyivel elintézni, hogy ülök és tompulok. Állati újjászületéshez vezet mellesleg... Az egó nélküliség tapasztalata minden esetben egy friss és 200%-os éber jelenlét kell legyen. Mert Milarepa is azt mondta tanácsul azoknak akik ezt elérték, hogy ne maradjanak ebbe a "kis Nirvánába", mert még messze nem a megvilágosodásban időznek. "A súnjátá mély tava"-ként említik a szövegek ezt az állapotot. Sztem valamivel összekeverted ezt.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 9 éve

más az, amikor a test alszik el és megint más, amikor az ego megszűnését tapasztalom egyfajta szunnyadó-állapotban...
a meditatív-póz sziklaszilárdan megmaradt lótusz-ülésben s.t.b.
egyébként meg ez a második értelmes hozzászólásod,
örülök,
thanks

Válasz

:DDD
Na igen.. Aki a Shiné Lhaktong gyakorlatba belealszik, annak intő jel, hogy valami ismétlésekkel dolgozó, koncentrációs gyakorlással kellene foglalkozni, amiben azéber tudatosságot gyakorolja, így nem alszik bele a súnjátá felismerésébe. Rossz hír, hogy aki a tudat természetén meditál és belealszik, annak csökken egy idő után az intelligenciája. A nem megfelelő időben és módon végzett gyakorlás ezért lehet ártalmas. Másfelől egyetértek a Dr. úrral, és mélyen megvetem én is azokat a próbálkozásokat, amivel ezoterikussá akarják tenni az ostobák számára a buddhizmust. És itt lehet megint vagdalózni azzal, hogy a tiszta fény állapotában minden mindegy, de ez az egész torzítás igenis a konvenciók világában jön létre. A Szientológia is igyekszik magába olvasztani a filozófiai részeket és szépíteni azt a hatalmas trágyahalmazt, amit vallásnak mernek nevezni. Undorító.... Viszont az "istenség" kifejezés nagyon helyt álló, mert az egy aspektust takar, kedves Gergely, pont azt a kivetülést, amit ön említett. Vili, én meg úgy látom, hogy nagyon megragadtál egy kellemes élmény okozta mámornál, ami kimondottan ballépés egy spirituális úton. A buddha is és az utána következő nagy megvalósítók is ezt tanították, hogy a megvilágosodás nem lesz egyenlő azzal, hogy minden hepi, csupán minden hullám, hegy és völgy, fent és lent ugyanazzal az értékkel fog bírni. A tudat játéka. De az öt női megvalósított bölcsesség megmutatkozik ott is, ezek közül az egyik a megkülönböztetés bölcsessége, (azt hiszem a ragaszkodás, a vágy átalakítása) tehát eleve nem helyt álló a "mindent fogadjunk be, éljen a szeretet mert más nem számít" elv... a súnjátá és a ragyogás csak egy dolog...

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 9 éve

sem az aszura, sem a buda, sem a deva, de sem az isten szó eredetével nincsenek tisztában az emberek többsége, mint Gergő sem, talán megvilágosodik előttetek több minden, ha még tanultok egy kicsikét emezekről is, miképp és mivel kell az úton gyakorlásképp tovahaladni ... van még egy kis idő, ám annyira ragaszkodni mégsem kell a saját "felépített" tudáshalmazhoz, könnyen elillanhat, mint egy délibáb,
csak egy példa: a szunyáta talán mégsem az irodalmi üresség, gyakorlat közben annyira kiüresedett 'a mindenem, aki vagyok', hogy bizony egy pillanat alatt beleszunnyadván teljesen kikapcsolódtam, ám a következő pillanatban már tiszta fényvilágtérben ébredtem, ill. tértem magamhoz ...
és ez még semmi - van még látnivaló bőven még énnékem is a Világterem burájáról

Válasz

Dr. Vankó Gergely üzente 9 éve

KitŰnő összehasonlító tanulmány is lehetne a fenti írás, ha nem használna olyan kifejezéseket, mint pl. az "istenit természet". Elménk isteni természete. - Nyelvünkben számtalan kifejezést találunk, amellyel valaminek a kiválóságát hangsúlyozhatjuk. - Esetünkben azért félrevezető ezt a kifejezést használni, mert a Buddhizmus semmilyen formában, vonatkozásban nem ismer el semmilyen istenséget, nem is foglalkozik az istenségek létével vagy nem-létével. A Buddha, kitűnő érzékkel, mindig megtagadta a választ, amikor ezekről a dolgokról kérdezték. Senkit sem jogosít fel ez a tény olyan spekulációk gyártására, amelyek igyekeznek becsempészni az "isten" fogalmát a Buddhizmusba. A Buddha - Buddha, a Szent az szent, a különféle Buddha-megnyilvánulások, - szimbólumok, semmilyen valóságos formával nem rendelkeznek. Tudatunk termékei. A Tudat szót használjuk az "elme" helyett, mert ez utóbbi is félre érthető.
Kevesebb rajongást, összezagyválását a különféle hiedelmeknek - ez is helytelen kifejezés a Buddhizmusra értve -, s több önfegyelmet. éberséget, tisztán látást kellene alkalmaznunk, hogyha a buddhista bölcseletről értekezünk. - Tudni és érezni szükséges a kifejezések belső világát.

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu