A Dzogcsenben a Természetes Állapotot hangsúlyozzák, amit tapasztalatilag meg kell értenünk. Ez a mácsöpa (ma bcsosz-pa), ami azt jelenti, hogy nincs mit megváltoztatni, módosítani, létrehozni vagy helyrehozni. Hagyjuk, maradjon, ahogy van. Gondolatok jöhetnek föl a Természetes Állapotban, de hagyjuk, ahogy vannak. Nem alkalmazunk ellenszereket, mint a szutra rendszerben, és nem alakítunk át semmit, mint a tantra ,rendszerben. Ha ezt megértjük, ez a Dzogcsen valódi természete. Ez a Tregcsö (khregsz-csod). Nem gondolkodással, hanem direkt bevezetéssel fedezzük fel a Természetes Állapotot. A módszer a gondolatok feljövetelének, tartózkodásának és felolvadásának megfigyelése. Ránézünk tudatunkra és megfigyeljük, de nem lepünk közbe, és nem módosítunk semmit, mert nem az a módszer. A dolgokat engedjük lenni, és megfigyeljük, mi történik. Megfigyeljük és nem lépünk közbe, nem akarunk semmit megváltoztatni, és a gondolatok maguktól eltűnnek, nem hagyva maguk után nyomot. Mit találunk? Nem találunk semmit. Ez a Természetes Állapot kifejezhetetlen és megfoghatatlan. Üres, de ez az Üresség nem a puszta semmi, mert Tudatosság van benne. De ez a Tudatosság vagy Rigpa nem azonos a közönséges tudatunkkal (rnam-sesz). A tudat kettős, a megragadó tudat és a megragadás tárgya leválasztott. A Tudatosság (rig¬pa) nem-kettős, a látó és a látott egy és elválaszthatatlan, mint a tűz és a hője. A Természetes Állapotban a gyakorló nem elemezget semmit, csak egyszerűen Ráng-rig vagyis öntudatos.
A Szálvá (gszal-ba) szó Világosságot jelent, de ez nem a fizikailag látható fény, itt Jelenlétet és Tudatosságot jelent. A Tongpá (sztong-pa) Ürességet. Ez a kettő Jerme (dbjer-med), vagyis Elválaszthatatlan. Ez olyan, mint a nappali égbolt, ahol az égbolt üres (sztong) és a nap a világosság (gszal). Ha a Jelenlét vagy Azonnali Tudatosság állapotában maradunk, az állapotnak három jellemzője van: Lényeg, Természet és Energia, ami az Ürességet, Tudatosságot és a kettő Egységét jelenti. Sosem váltak el, mi is csak azért választjuk el, hogy beszélhessünk a Természetes Állapotról. Ez a Dzogcsen általános tanítása, de a Longdé tanítási széria inkább az Ürességet, míg a Szemdé inkább a Tisztaságot hangsúlyozza. De ez csak hangsúly kérdése, nincs valódi elválasztottság köztük. Ebben az összefüggésben a long (klong, hatalmas kiterjedés) jelentése tong (sztong, üresség), és a szem (szemsz, tudat) jelentése szál (gszal, tisztaság). Az Upadésa vagy Mengágdé pedig az Elválaszthatatlanságukat hangsúlyozza (gszal sztong dbjer-med). Tehát, a Dzogcsen három tanítási sorozatában különböző módszereket alkalmaz.

  A Dzogcsen tanítások három sorozata

A Dzogcsen három szériájában (rdzogsz-csen szde gszum) a Természetes Állapot teljesen azonos, mivel mindig az Üresség és Tudatosság Elválaszthatatlansága. Azonban, a tanítások e három szériájának szemlélete különböző, mivel a hangsúlyt különböző oldalakra helyezik. Amikor a hangsúlyt valamelyik oldalra helyezzük a megvalósítás útja hosszabb, mivel ki kell egyenlíteni az Üresség oldalt és a Tisztaság oldalt. A Jerme a valódi Dzogcsen. A Szemdé szövegek a témát a bölcsességgel (je-sesz), Azonnali Tudatossággal (rig-pa) és főleg a Tudat Természetével (szemsz = szemsz nyid) magyarázzák. A Dzogcsen tanítások eme sorozatát Szemeiének (szemsz-szde) vagy Tudat szériának nevezik, ahol a szem (szemsz) „tudatot" jelent. Itt mindent a ludat befolyásol, míg az Upadésában mindent a Természetes Állapot. De ebben az esetben a „tudat" (szemsz) csak rövidítés, mert valódi jelentése a Tudat Természete (szemsz-nyid). Ezért, a Dzogcsen Szemdében található magyarázat kissé hasonlít a csittamátra (szemsz-tszam) szemléletére, mivel ez a szem (szemsz) inkább a Tudatosság oldalon (rig-csa) van, nem az Üresség oldalon (sztong-csa). A gyakorlást a négy kontemplációval (ting-nge-'dzin bzhi) végezzük.
A Dzogcsen Longdében (klong-szde) vagy Tér szériában kilenc üres teret (klong dgu) találunk. Nem találunk itt semmi anyagi, megfogható, semmi mozgó vagy látható dolgot. Itt a hangsúly az Üresség oldalon van, ez az Üresség nagyon hasonló a madhjamaka sunyátá elképzeléséhez. Nincs belső létezés (rang-bzhin med-pa). Sem kívül, sem belül nem látható semmi. Az Üresség vonatkozásában a tárgy oldalnak itt kilenc aspektusa van, míg a madhjamaka rendszerben tizenhat sunyátá létezik. Ezért a kilenc üres tér (klong dgu) jelenti a dolgok üresség oldalát. Az alanyi oldalon, ami a gyakorló, a meditációnak három fázisa van: harmonikus meditáció (mthun szgom), belső meditáció (nang szgom) és teres meditáció (klong szgom).
Miért van a Dzogcsen deszum (rdzogsz-csen szde gszum), vagyis a Dzogcsen tanítások három szériája? Mivel a Természetes Állapotnak három minősége van: Tudatosság, Üresség és Nem-kettősség (rig sztong dbjer-med). Habár a Nam-mkha' 'phrul mdzod főleg Szemdé szöveg, mégis azt mondja, hogy ha a tanítást csak a Tudatosság, vagy csak az Üresség oldaláról alkalmazzuk, messze kerülünk a Dzogcsentől. A bönpó hagyományban nincs kifejezetten Longdé szöveg, habár Vajrőcsána (id. u. 8. sz.) sokat lefordított, amit beépítettek a nyingmapa hagyományba. A fő bönpó Dzogcsen szövegek mind Dzogcsen Upadésák.
Ha csak a Longdét gyakorlód, nem valósíthatod meg a Szivárványtestet, mivel ott nem található meg a Thögál gyakorlás, mely a Szivárványtest oka ('dzsa' lusz). Ha csak Trcgcsöt gyakorlunk, megvalósíthatjuk az Atomtestet (rdul lusz), ahol az anyagi test alkotó atomjaira olvad, tehát eltűnik, de ebben az esetben marad némi anyag (atomi), habár szemmel nem látható. Az Illúziótest (szgyu-lusz) teljesen különböző ok eredménye, a tantra rendszer dzogrim (rdzogsz-rim) gyakorlatáé. A Longdé rendszer szerint is van módszer a fizikai test eltüntetésére, de ezt nem a Thögál folyamata hozza létre. Tehát, ezek a testek nem azonosak. A bönpóknak azonban nincsenek szövegeik erről a Longdé módszerről, ez nyingmapa anyag.

Tregcsö és Thögál

A Dzogcsennel foglalkozó legkiterjedtebb szövegek az Upadésák. Az Upadésában vagy Mengágdében (man-ngag szde) a hangsúly a Tregcsön és Thögálon van. A Tregcsö a Természetes Állapotba jutást és a benne maradást jelenti, ami főleg az Eredendő Tisztaság (ka-dag) állapotára vonatkozik. A Thögál az Upadésa gyakorlat másik fele, és a Spontán Ön-tökéletes megnyilvánulásra (Ihun-grub) vonatkozik. Itt a gyakorló testhelyzeteket, légzéseket és nézéseket alkalmaz. A Thögál gyakorlás megkezdéséhez először feltétlenül meg kell alapoznunk a szilárd Tregcsöt, ami azt jelenti, hogy stabilan a Természetes Állapotban tartózkodunk.
A Tregcsö a Természetes Állapotba jutást és a benne folytatást jelenti. A gyakorlást úgy kezdjük, hogy befele tekintünk, és megfigyeljük tudatunkat. Itt nincs vizualizációs gyakorlat, nem kell kjerim és dzogrim meditációkat végeznünk, mint a tantra esetében. Az összes lennivalónk pusztán annyi, hogy szórakozottság nélkül tudatosak vagyunk és megfigyeljük a feljövő gondolatokat, észrevesszük, hogy nyomtalanul visszaolvadnak. Míg a Természetes Állapotban tartózkodunk, nem kell vizualizálnunk. Ha szükségünk van a vizualizáció és a mantra támaszára, nem vagyunk készek a Dzogcsenre. Mikor lénylegesen a Természetes Állapotban vagyunk, nem vizsgálgatjuk, hogy jó-e vagy rossz. Nem ítélkezünk, és nem gondolkodunk semmiről, mint amikor például tévét nézünk. Ha valamit elemezgetünk, megítélünk, vagy valamire fókuszálunk, az tudatműködés, ezért nem vagyunk a Természetes Állapotban. Ha figyelmünket fókuszáljuk, elveszítjük a Természetes Állapotot. Tehát, semmilyen módon ne ítélkezzünk a feljövő gondolatok fölölt. Ha tárgyra rögzítünk, mint a fehér Á, láthatóan több gondolat jön föl. Kezdetben a gondolatok úgy rohannak, mint a hegyi patak futó vize, később tudatunk olyanná válik, mint a lassú folyó, végül, mint a nyugodt tenger.
Először gyakorlásunkhoz nyugodt helyre van szükségünk, mivel bármi szórakozottá tehet. Még sok problémánk van az álmossággal, tompasággal és izgatottsággal, ezek legyőzésére vannak módszerek, melyeket már tárgyaltunk.