A valódi ellenség nem kint, hanem bent található. Nagyon fontos különbséget tenni a külső és a belső ellenségek között. A külső ellenségek nem állandóak; ha tiszteljük, az ellenségünk barátunkká válik. A belső ellenség azonban mindig ellenség marad, vele sosem békülhetünk ki, mivel a szívünkben lakik. A rossz gondolatokat nem tehetjük barátainkká, szembe kell szállnunk velük, uralnunk kell őket.

 Öntudatosan, együttérző módon kell élnünk, annyira, amennyire tőlünk telik. Ha ezt tesszük, történjen bármi, semmit sem kell megbánnunk. Tanuljatok és legyetek igazak! Időnként az ember azzal vált ki hatást másokból, hogy kimond valamit, időnként viszont azzal, hogy csendben marad. Manapság az a legfontosabb, hogy átérezzük az egyetemes felelősségtudatot. Nem csupán a nemzetek közötti, és az emberek közötti felelősségtudatot, de az emberek és más lények közöttit is. A változásokat fogadd tárt karokkal, de ne feledkezz meg az értékeidről. Egy tibeti közmondás szerint az ember ott van otthon, ahol otthon érzi magát, és ott érzi otthon magát, ahol béke van. A tudat mindig jelen van, bár egy adott tudat megszűnhet létezni. Az a tudat, amely egy bizonyos testben van, megszűnik létezni, ha a test elpusztul. Hasonlóképpen a nem-tudás, a düh, a túlzott kötődés által befolyásolt tudat is megszűnik, ha megszűnik a nem-tudás, a düh, a túlzott kötődés. De az alapvető, legbelső, legfinomabb tudat mindig megmarad, ennek nincs kezdete és nincs vége sem. Ha a személyes igények kielégítéséről van szó, az a leghelyesebb, ha minél kevesebb dologgal foglalkozunk, minél kevesebb kötelezettséget vállalunk, minél kevesebb dologban veszünk részt. Ám ha egy nagyobb közösség igényeinek kielégítéséről van szó, az a leghelyesebb, ha a lehető legtöbb dologgal foglalkozunk, a lehető legtöbb kötelezettséget vállaljuk, és a lehető legtöbb dologban részt veszünk. Hajdani és jelen életünkben szerzett tapasztalataink alapján kijelenthetjük: a tudat olyan jelenség, amelyet igenis át lehet alakítani. Az emberek, ha rossz társaságba keverednek, vagy egyszerűen a körülmények hatására képesek rosszabbá, agresszívabbá válni. Hasonlóképpen képesek jóvá, együttérzővé válni. Ez a bizonyítéka annak, hogy a tudat, és minden más állandótlan jelenség formálható. A dolgok nem ok nélkül jönnek létre. Ha elvetjük a véletlenszerű létezés és az oknélküliség fogalmait, el kell fogadnunk azt, hogy a legalapvetőbb szinten kell lennie valamilyen ok-okozati törvényrendszernek. A tudat alapjában véve semleges dolog, ezért a negatív és a pozitív érzelmek is komoly hatást gyakorolhatnak rá. Fiatal koromban meglehetősen forró fejű voltam. Gyakran elkapott a hév, de ez a hangulat nálam sosem tartott egy napnál tovább. Ha a tudatunk alapvetően negatív jellegű volna, a düh mindaddig bennünk maradna, amíg az agyunk működik. Ám nem ez a helyzet. Ha a tudatunk alapvetően pozitív jellegű volna, mindig is bennünk maradna a szeretet. Nem így van, és ebből arra lehet következtetni, hogy a tudat semleges dolog, melynek felületén tükörképként jelennek meg a különböző tapasztalatok és jelenségek. A düh és a gyűlölet nem teremthet harmóniát. A figyelem és az önfegyelem olyan csodálatos ékszer, amelyet öregek, fiatalok, középkorúak is viselhetnek, s mindenkinek boldogságot hoz. Olyan tökéletes illatszer ez, ami a többi illattól eltérően nem a szél szárnyán jut tovább; amelynek frissítő aromája magától jut el minden irányba. Tökéletes balzsam, amely hűsít a tévelygések perzselő forróságában. A jó okból jó okozat fakad, a rossz okból rossz. Jó vagy rossz, pozitív vagy ártó – minden eredménynek oka van. A megvilágosodás egyet jelent a negatív tulajdonságok legyőzésével, és a pozitív tulajdonságok tökéletesítésével. Ez közvetlen módon kapcsolódik ahhoz, hogy az ember mennyire és milyen módon érti az üresség lényegét. A tolerancia és a türelem, ha bátorság áll mögöttük, nem a bukás jelei, sokkal inkább a diadalé. A tudat is okok miatt jött létre. Tévedés azt állítani, hogy a tudat nem ok-okozati folyamat révén jött létre, vagy az mondani, hogy pusztán eszköz, amelyet azért kaptunk, hogy felfogjuk az érzékszervek által közvetített információkat. A tudat megszelídítésének módja az, hogy megszabadulunk a létező mentális szennytől és hibáktól, kezdve a legkomolyabbakkal, befejezve a legjelentéktelenebbekkel. A tudat valódi természete nem csak abból áll, hogy világosan észleljük az objektumokat, az is része, hogy kommunikálja a konkrét tapasztalást a tapasztalónak. A türelemnek, úgy gondolom, több értelmezése is létezik. Ha arra gondolunk, hogy az ember nem hagyja feléledni magában a gyűlöletet, akkor kijelenthetjük: végtelen türelemre van szükség. Vannak olyanok, akik szerint a türelem azonos a passzivitással: amikor történik valami, az ember nem reagál. Ha valaki valami rosszat tesz, ellenlépéseket kell tenni, ez nagyon fontos, de anélkül, hogy elveszítjük mentális békénket. A Trajan Könyvesműhely, a Milarepa Tibeti Kultúrális Alapítvány és Szántai Zsolt (fordító) engedélyével.A valódi ellenség nem kint, hanem bent található. Nagyon fontos különbséget tenni a külső és a belső ellenségek között. A külső ellenségek nem állandóak; ha tiszteljük, az ellenségünk barátunkká válik. A belső ellenség azonban mindig ellenség marad, vele sosem békülhetünk ki, mivel a szívünkben lakik. A rossz gondolatokat nem tehetjük barátainkká, szembe kell szállnunk velük, uralnunk kell őket. Öntudatosan, együttérző módon kell élnünk, annyira, amennyire tőlünk telik. Ha ezt tesszük, történjen bármi, semmit sem kell megbánnunk. Tanuljatok és legyetek igazak! Időnként az ember azzal vált ki hatást másokból, hogy kimond valamit, időnként viszont azzal, hogy csendben marad. Manapság az a legfontosabb, hogy átérezzük az egyetemes felelősségtudatot. Nem csupán a nemzetek közötti, és az emberek közötti felelősségtudatot, de az emberek és más lények közöttit is. A változásokat fogadd tárt karokkal, de ne feledkezz meg az értékeidről. Egy tibeti közmondás szerint az ember ott van otthon, ahol otthon érzi magát, és ott érzi otthon magát, ahol béke van. A tudat mindig jelen van, bár egy adott tudat megszűnhet létezni. Az a tudat, amely egy bizonyos testben van, megszűnik létezni, ha a test elpusztul. Hasonlóképpen a nem-tudás, a düh, a túlzott kötődés által befolyásolt tudat is megszűnik, ha megszűnik a nem-tudás, a düh, a túlzott kötődés. De az alapvető, legbelső, legfinomabb tudat mindig megmarad, ennek nincs kezdete és nincs vége sem. Ha a személyes igények kielégítéséről van szó, az a leghelyesebb, ha minél kevesebb dologgal foglalkozunk, minél kevesebb kötelezettséget vállalunk, minél kevesebb dologban veszünk részt. Ám ha egy nagyobb közösség igényeinek kielégítéséről van szó, az a leghelyesebb, ha a lehető legtöbb dologgal foglalkozunk, a lehető legtöbb kötelezettséget vállaljuk, és a lehető legtöbb dologban részt veszünk. Hajdani és jelen életünkben szerzett tapasztalataink alapján kijelenthetjük: a tudat olyan jelenség, amelyet igenis át lehet alakítani. Az emberek, ha rossz társaságba keverednek, vagy egyszerűen a körülmények hatására képesek rosszabbá, agresszívabbá válni. Hasonlóképpen képesek jóvá, együttérzővé válni. Ez a bizonyítéka annak, hogy a tudat, és minden más állandótlan jelenség formálható. A dolgok nem ok nélkül jönnek létre. Ha elvetjük a véletlenszerű létezés és az oknélküliség fogalmait, el kell fogadnunk azt, hogy a legalapvetőbb szinten kell lennie valamilyen ok-okozati törvényrendszernek. A tudat alapjában véve semleges dolog, ezért a negatív és a pozitív érzelmek is komoly hatást gyakorolhatnak rá. Fiatal koromban meglehetősen forró fejű voltam. Gyakran elkapott a hév, de ez a hangulat nálam sosem tartott egy napnál tovább. Ha a tudatunk alapvetően negatív jellegű volna, a düh mindaddig bennünk maradna, amíg az agyunk működik. Ám nem ez a helyzet. Ha a tudatunk alapvetően pozitív jellegű volna, mindig is bennünk maradna a szeretet. Nem így van, és ebből arra lehet következtetni, hogy a tudat semleges dolog, melynek felületén tükörképként jelennek meg a különböző tapasztalatok és jelenségek. A düh és a gyűlölet nem teremthet harmóniát. A figyelem és az önfegyelem olyan csodálatos ékszer, amelyet öregek, fiatalok, középkorúak is viselhetnek, s mindenkinek boldogságot hoz. Olyan tökéletes illatszer ez, ami a többi illattól eltérően nem a szél szárnyán jut tovább; amelynek frissítő aromája magától jut el minden irányba. Tökéletes balzsam, amely hűsít a tévelygések perzselő forróságában. A jó okból jó okozat fakad, a rossz okból rossz. Jó vagy rossz, pozitív vagy ártó – minden eredménynek oka van. A megvilágosodás egyet jelent a negatív tulajdonságok legyőzésével, és a pozitív tulajdonságok tökéletesítésével. Ez közvetlen módon kapcsolódik ahhoz, hogy az ember mennyire és milyen módon érti az üresség lényegét. A tolerancia és a türelem, ha bátorság áll mögöttük, nem a bukás jelei, sokkal inkább a diadalé. A tudat is okok miatt jött létre. Tévedés azt állítani, hogy a tudat nem ok-okozati folyamat révén jött létre, vagy az mondani, hogy pusztán eszköz, amelyet azért kaptunk, hogy felfogjuk az érzékszervek által közvetített információkat. A tudat megszelídítésének módja az, hogy megszabadulunk a létező mentális szennytől és hibáktól, kezdve a legkomolyabbakkal, befejezve a legjelentéktelenebbekkel. A tudat valódi természete nem csak abból áll, hogy világosan észleljük az objektumokat, az is része, hogy kommunikálja a konkrét tapasztalást a tapasztalónak. A türelemnek, úgy gondolom, több értelmezése is létezik. Ha arra gondolunk, hogy az ember nem hagyja feléledni magában a gyűlöletet, akkor kijelenthetjük: végtelen türelemre van szükség. Vannak olyanok, akik szerint a türelem azonos a passzivitással: amikor történik valami, az ember nem reagál. Ha valaki valami rosszat tesz, ellenlépéseket kell tenni, ez nagyon fontos, de anélkül, hogy elveszítjük mentális békénket. A Trajan Könyvesműhely, a Milarepa Tibeti Kultúrális Alapítvány és Szántai Zsolt (fordító) engedélyével.http://www.ekultura.hu/index.php/olvasnivalo/reszlet/cikk/2010-09-24/dalai-lama-2-bolcsesseg