DHÁRANI-SZUTRA
(részletek)

Tisztelet Buddhának, tisztelet a tannak, tisztelet az igehirdetőknek!
Az istenek istene, Buddha által közölt, ég és föld nyolc gyűjteményének nevezett, fénylőn csillogó dhárani-szutra ez. Egy tekercsből áll.
Így hallottam én ezt:
Egykor, régen a mindeneknél nagyobb és tökéletesebb tudású Buddha, az istenek istene, Vaisáli neves városában, egy tágas palotában hirdette tanait. Az ég tíz táján fekvő Buddha-országok számtalan bodhiszattvái és a négy égtáj számos közösségei gyűltek ott össze.
Akkor ama sereg közepén ülő bodhiszattva, 'a sosem tétovázó', helyéről felemelkedett, ruháját jobb vállán megnyitván, térdét meghajtván, kezét összekulcsolván, így fordult Buddhához, az istennek istenéhez:
Istenem! Minden élőlények, mindenek, kik e Dzsambudvípának nevezett földön élnek, soha el nem fogynak, meg nem számláltatnak a legelsőtől mind a mai napig, a keletkezés és elmúlás rendjében. De, ó, istenem, mindeme lények között kevés a bölcs és sok az ostoba. Ó, istenem, kevés, ki a 'három ékességet' tiszteli, sok, ki a démonokat s varázslókat féli. Ó, istenem, kevés, ki az igaz parancsot megtartja, sok, ki a parancsokat megszegi. Ó, istenem, kevesen vannak, kik a jóért fáradoznak, sokan, kik gonosz úton járnak. Ó, istenem, kevesen, kik sokáig élnek, sokan, kik idő előtt meghalnak. Ó, istenem, kevesen, kik mély gondolatoknak magukat átadják, sokan, kik téves tanokkal áltatják magukat. Ó, istenem, kevés a tehetős lény, de igen sok a nyomorult és szegény. Ó, istenem, kevés a nemes és jámbor, sok a kegyetlen és durva. Ó, istenem, kevés a derék, sok a hamis. Ó, istenem, kevesen vannak, kik bölcsek, a földi javakat nem imádnak, sokan vannak, kik ostobák, s a földi vagyont kívánják. Ó, istenem, kevés a jólelkű, ki alamizsnát bőven ád, sok a fukar, ki sohasem ád. Ó, istenem, kevés az igaz ember, sok a hazug és kevély. Ó, istenem, így hát mindenek, kik e földön élnek, csúfos-nehéz súlyok alatt nyögnek. Ó, istenem, visszataszító a sorsuk, testüket kín gyötri, örök nyomor az életük. A fejedelmek és a vének minden birodalomban és minden városban üldözik és elnyomják őket, csekély bűnért súlyos büntetéseket rónak ki rájuk. Adójuk is kemény, sorsuk nehéz. Szegény a nép, küszködve szerzi meg kenyerét, sok kár éri, és nem boldogul. Vetése nem érik be, szomjas torka nem enyhül, kín gyötri, éhség kínozza. S mert tudatlan, nem tudja, nem érti, hogy korábban elkövetett cselekedetei miatt is most gyötrődik. S haragszik a földre, az égre, Buddhára, országra, királyra, hercegre, hercegnőre, miközben így vádolja őket: "Nem boldogítasz minket, nem gondoskodsz rólunk!" - Most, én édes istenem, e szerencsétlen lényekért fedd fel előttünk tanításodat, hogy a hamis tudás és gonosz tett távozzék, hogy az igazat megismerjék, s minden nehéz bajtól megszabaduljanak. Ó, én istenem!
Akkor a fenséges Buddha megdicsérte bodhiszattvát, 'a sosem tétovázót', és ezeket mondta:
Helyes, helyes, bodhiszattva! Könyörülő szívvel kérded az igaz utat s az igaz tanokat minden szegény tévelygő számára. Jól figyeljetek hát, kedveseim, mindnyájan, kik, most itt ültök, kimerítően el fogom nektek magyarázni. A régebbi buddhák által hirdetett, ég és föld nyolc gyűjteményének nevezett dhárani-szutrát mondom el nektek. A jövendő buddhái is ugyanígy fogják majd hirdetni e tanokat.
Égen és földön leginkább tiszteletet érdemlő, legnagyobb értékű lény maga az ember. Nincs nála tiszteletreméltóbb. Az ember meghatározója: egyenesség és tiszta szív. Ha őszinte, ha gondolatai és cselekedetei nem ferdék, minden, mit testével cselekszik, minden, mit bal kezével s jobb kezével tesz, mind igaz tett. Aki egyenes úton jár, azt embernek mondják. Ezért tudnotok kell: az ember tanokat, törvényeket alkot, tiszteletben tartja őket, s a törvények irányítják az embert. Bizony mondom, a tanok és törvények alakítják az embert, s aki hisz e tanításban, az megtalálja az üdvösséget.
Tudd meg még ezt is, bodhiszattva: Mindazon lények, kik tűrik a terheket és jókat cselekesznek, emberi alakot nyernek. De az emberi formát elnyervén, ha megint jókat nem cselekesznek, s az igaz törvények helyett a gonoszakat tartják, testüket levetvén, a három gonosz útjára térnek, s igen keserves kínokra jutnak. De ha eme bűnös lények ezt a tanítást kétkedés nélkül szívükbe fogadják, hisznek benne, s nem térnek el tőle, akkor a bűntől megszabadulnak, a kínok tengeréből kiemelkednek, s az örök boldogság honába jutnak. Őket őrzik mindenkor minden égi lények, testüket több veszély nem éri, életük hosszú lesz, s váratlan halállal nem halnak. Ez lesz a jutalom hitükért. Kell-e még tovább is szólanom? Ha valaki ezt a szutrát leírja, olvassa vagy olvastatja, hirdeti vagy hirdetteti, s minden igéjét megtartja, becses cselekedetet cselekszik. Az ilyenek hamarosan elérik a buddha-létet.
Tudd meg ezeket is, bodhiszattva: Ha valamely élőlény tudatlan és bűnös, ha hamis tanokat vall, ha törvénytelen, bűnös dolgokat cselekszik, akkor házában s udvarán mindenféle ördögök, rossz szellemek, démonok, hollók, baglyok és más, vészt hozó, félelmetes hangú madarak jelennek meg, és gyötrik őket. Mindenféle betegségek és veszedelmek veszik körül, házát hónapokig, évekig szükség, kár és hiány uralja. Apa és anya, idősebb és ifjabb testvér, cselédleány és szolga, mind egymást marja, mint tűz és víz, ellenségekké lesznek, a gazda zavart, ádáz, haragos és durva lesz. Tudjátok meg, mind a démonok műve ez.
De ha a jó tudású ember ezt a szutrát a házában olvastatja, a harmadik olvasás után e sokféle baj mind elmúlik róla, teste minden gyötréstől, betegségtől megszabadul. Ha valaki elolvassa ezt a könyvet, kegyes cselekedetének íme ez lesz a jutalma. Mikor valakin elhatalmasodnak a földi vágyak, mikor dühös és mohó vágyai uralják, ha szűnni nem akaró kínoktól gyötrődik, olvassa vagy olvastassa háromszor ezt a szutrát alázatosan és mély tisztelettel, és mindezek a gyötrelmek elmúlnak róla, teste-lelke megnyugszik. Szíve jóakaratú és segítőkész, derűs és nyugodt lesz, a tan igazságait felismeri, az isteni tudás részese lesz.
Továbbá tudd meg ezt is, bodhiszattva, te, 'a sosem tétovázó'. Mikor valaki várost vagy falut, házat és hozzátartozó udvart akar építeni, először is ezt a szutrát kell azon a helyen háromszor elmondania. Utána rögtön lásson munkához. A földet kiásván, a helyet megdöngölvén, az agyagot meggyúrván kezdjen hozzá háza építéséhez. Délen és északon, mindkét oldalon nyári szobákat emeljen, keleten és nyugaton oldalszárnyakat építsen. Aztán konyhát és vendégszobát, nagy kaput és kis kaput, kutat és tűzhelyet, malomkövet és kamrát, istállót az állatoknak, illemhelyet az embereknek, ezt mind jól készítse el. Akkor a föld szellemei, a gyötrő és ártó szellemek mind távol maradnak. Először is a nap erejével változó, azután a hold, az év és a földszellemek erejével változók. Erklig kán seregét vezető ártó szellemek íme ezek: a nap, a gyilkos hold, a Vénusz, a Jupiter, a sárga zászlós, a hiúz farka, az ötféle falánk földszellem, a föld-isten, balra a kék sárkány, jobbra a fehér tigris, délre a vörös szarka, északra a fekete kígyó, a gonosz hat páncél, a tizenkét rossz szellem, a földben lakozó vénségek és ártó szellemek, a mocsári mérges sárkányok. A démonok, jilpigek, rémítő szellemek akkor mind elbújnak. A test nélküli, árny nélküli földszellemek a ház helyét mind elhagyják és messzi tűnnek.
Ha így cselekszik az új ház ura, sorsa szerencsés lesz, örömben fog élni. Vesződés, fáradság nélkül is meggazdagszik. Vagyona sokasodik, anélkül, hogy messze menne, anélkül, hogy hadakozna, anélkül, hogy a dicsőséget, hírnevet keresné, anélkül, hogy adás-vevéssel fáradozna. Fiai és leányai, utódai és baráti sokasodnak. Anya és apa meleg szívvel lesz fiai és leányi iránt, fiúk és leányok tiszteletet mutatnak szüleik iránt, idősebb és ifjabb testvérek, férjek és feleségek kölcsönösen szeretik majd egymást. Szívből fakadó kívánságaik teljesülni fognak. Ha börtönbe kerülnének, ha rablók rabolnák meg őket, ha láncra verve fogságba vetnék, ha bottal vernék őket, ezt az írást háromszor elolvasván, mindettől megszabadulnak.
Továbbá: Mindaz, aki ezt a könyvet benne bízva leíratja, mással olvastatja, hirdetteti és tiszteli, tűzben meg nem ég, vízben meg nem fullad, hegyekben, pusztákon járván, tigris, hiúz, farkas és más gonosz lény tőle mind elfut, a jó szellemek mind óvják, védelmezik őt. És végül el fog majd jutni Buddha egyedül való útjára.
Továbbá: Ha hazug, rágalmazó, gőgös és durva szavakat mondott, nyelvének e négyféle bűnétől megszabadul, s megtanulja a négyféle, azaz könnyen folyó, hibátlan, őszinte és tiszta beszédet.
Továbbá: A bűnösnek lelke halál után a pokolra jut. De ha a fiú vagy leány, barát vagy testvér, az elhunyt szülőkért ezt az írást hétszer elolvassa, azoknak lelke mindjárt megszabadul, mennyekbe költözik, vagy Buddha valamelyik országában születik újjá, hol látni fogja Buddhát, hallani fogja tanítását. A születést és halált többé nem ismeri, Buddha útjára tér.

Akkor bodhiszattva, a 'kimeríthetetlen és felmérhetetlen' fölemelkedett helyéről, kezeit összetette, és ilyen kérdéssel fordult az isteni Buddhához:
- Istenem, miért hívják ezt a szutrát Nyolc fényhalom szutrának? Magyarázd meg, kérlek, a közösségnek, mind szeretnénk kétségeinket efelől eloszlatni, a tudás gyökeréig lehatolni, a buddha-létig eljutni, ó, istenem!
Akkor az isteni Buddha dicsérte a 'felmérhetetlen lényű' bodhiszattvát, szádhu, szádhu mondván, így válaszolt neki:
- Jól figyelj, kedves fiam, részletesen el fogom mondani. A nyolcféle bölcs és fényes tudás olyan, mint egy gyűjtemény, olyan, mint egy halom, s szutrává alakulván Nyolc fényhalom szutrának neveztetett. Ha az ember be tud hatolni a ki nem mutathatóról és el nem érhetőről szóló mahajána tanokba, ez már maga a fénylő tudás. Ha valaki meg tudja ismerni a nyolc tudatformát, mint anyagtalan, meg nem fogható 'ürességet', ezt a megismerést nyolc fényhalomnak nevezzük.
Majd kegyesen így folytatta.
- Miként e földi világban a láncfonál és vetülékfonál hosszában és keresztben haladva selyemmé, brokáttá, pamuttá szövődik, s anyag lesz belőle, majd az emberek ruházatául szolgál vagy másra használtatik, ugyanígy, mikor a földi lények megértik e szutrában leírt nyolcféle tudat láncfonalának és a fénylő tudás vetülékfonalának összefonódását, akkor megtalálják Buddha útját. Azért hívják ezt a szutrát a Nyolc fényhalom könyvének.
A nyolcféle tudat pedig íme ez: Első a szem, második a fül, harmadik az orr, negyedik a nyelv, ötödik a test, hatodik a szív tudata, hetedik a megkülönböztetés, nyolcadik a gyűjtés tudata. Mindaz, aki Buddha fénylő bölcsességének ereje által meg tud szabadulni a nyolcféle hamis tudattól, az megérti azt is, hogy e nyolcféle tudat gyökerei téves gondolatok, semmisek és üresek.
S akkor majd felragyog a 'tanítás szeme', ezzel lát, és ezt mondja: "Szemem a nap és hold palotája." Ebből a napból és holdból lép ki majd Buddha, 'a nap és hold fényű'. Akkor fülei hangokat halló istenországgá lesznek. Ebből az istenországból lép ki Buddha, 'a kimeríthetetlen hangú'. Orrának két nyílása Buddha illatozó pálcájának égi országává lesz. Ebből az égi országból lép ki Buddha, 'a jó illatokat halmozó'. Nyelve a tanítás jó ízének isteni földjévé lesz. Ebből az isteni földből lép elő Buddha, 'a tanítás öröme'. Teste Lusantának nevezett istenhellyé lesz. Ebből az istenhelyből lép elő Buddha, 'a tökéletes díszű, tükör szépségű'. Szíve-keble máshoz nem hasonlítható istenországgá lesz. Ebből az istenországból lép elő Buddha, 'a megrendíthetetlen', a nagy és fényes Buddha. Szíve a tanok forrásának nevezett istenországgá lesz. Ebből az istenországból lép elő Buddha, 'az ü r e s s é g királya'. A megkülönböztetés tudatának nevezett istenországból lépnek elő az Ágama-könyvek és a Nirvána-könyvek. A gyűjtés tudatának nevezett istenországból lépnek elő a bölcs tudás és erény könyvei és a Jóga-könyvek. Íme ezek a nyolc tudatforma nevei.
Tudd meg, gyermekem: Buddha maga a dharma, a dharma maga Buddha. Mikor e kettő egyesül, megjelenik Buddha, 'a hatalmas és győzelmes bölcsesség'.
Midőn a felséges Buddha e tanítást kinyilatkoztatta, a kemény föld hatszor megrázkódott, s Buddha fénye besugározta a tíz világ minden földjeit, fénylő ragyogása elűzött minden sötétséget. A pokol szenvedő lényei feloldoztattak, s jó létformába léptek. A gyülekezet nyolcvannégyezer bodhiszattvája elnyerte a buddha-bölcsességet, Buddhának, 'az ü r e s s é g királyának' birodalmába mind elérkezett, s mind buddhákká lettek.

Kakuk Zsuzsa fordítása

http://webcache.googleusercontent.com