Tilópa: Mahámudrá éneke


A mahámudrá minden szó, és minden szimbólum felett áll, de neked Narópa ki megfontolt, és kitartó vagy, el kell mondanom.
Az ürességnek nincs szüksége támaszra, a mahámudra a semmin nyugszik.
Minden erőfeszítés nélkül, inkább lazán, és természetesen a korlátok ledönthetők - ezáltal a szabadság elérhetővé válik.

Ha valaki semmit nem lát amikor az űrbe bámul; ha elméjével felfedezi az elmét, azzal elpusztítja a megkülönböztetést, és eléri a buddhaságot.
A felhőknek, amelyek az égen vándorolnak, nincs gyökerük, nincs otthonuk; miként az elmében sodródó megkülönböztetõ gondolatoknak sincs.
Amint az én-tudatot meglátod, az ítélkezés véget ér.

A térben különböző formák, és színek öltenek alakot, de a teret sem a fekete, sem a fehér nem festi meg.
Bár minden az én-tudatból bukkan elő az elme erényekkel, és bűnökkel nem szennyeződik.
Korok sötétje az izzó napot be nem árnyékolhatja; a szamszara hosszú kalpái sem rejhetik a tudat ragyogó fényét

Bár az űrt szavakkal próbálják magyarázni, az űr mint olyan kifejezhetetlen.
Bár azt mondjuk a tudat "olyan ragyogó mint a fény" az valóban minden szó, és minden szimbólum felett áll.
Habár a tudat lényegét tekintve üresség, mégis minden dolgot magában foglal és tartalmaz.

Semmit ne tégy a testeddel, csak pihenj, csukd be jól a szád, és maradj csöndben, ürítsd ki az elméd, és semmire ne gondolj.
Mint üres bambusznád, a tested úgy pihenjen nyugton. 
Se nem adva, se nem elvéve nyugtasd az elméd.
A mahámudrá olyan, mint a semmihez nem ragaszkodó elme.
Ekkép gyakorolva idővel eléred a buddhaságot.

A mantra, és a paramita gyakorlása, a szútrák, és a szabályok útmutatásai, az iskolák és a szentírások tanításai nem hozzák számodra az eredendõ igazság felismerését.
Hiszen, ha az elmét bármi vágy betölti, és azért az valamely célt kerget, úgy épp a fény rejtezik előle.
Aki bár betartja a tantrikus szabályokat, és mégis különbséget tesz, elárulja a tantra szellemét.

Vesd el minden tevékenységed, dobd el minden vágyadat, hagyd, hogy a gondolatok úgy emelkedjenek és apadjanak ahogy az óceán hullámai.
Az aki mindörökre otthontalan marad, és soha nem árt a megkülönböztetés-nélküliség elvének elvének, betartja a tantrikus elõirásokat.
Az aki lemond a vágyakozásról, és nem ragaszkodik sem ehhez, sem ahhoz, megérti a szentírások igazi jelentését.

A mahámudrában az ember minden bűne elég; a mahámudrában az ember megszabadul e világ börtönéből.
Ez a dharma mindenek felett álló fáklyája.
Azok akik ebben kételkednek ostobák, kik mindörökre szenvedésben és szomorúságban fetrengenek.
A felszabadulás felé törekedvén egy gurura kell támaszkodnod.
Amikor elméd elnyeri az õ áldását, közel már a felszabadulás.
Ó jaj! Minden értelmetlen e világon, s minden csupa szomorúság magva itt.
A kicsiny tanitások tettekhez vezetnek, így csak olyan tanításokat kövess, amelyek óriások...

 
A kettősségen túljutni királyi szándék.
A figyelem elterelődését leküzdeni fejedelmi gyakorlat.
A nem-gyakorlás útja a buddhák útja, a buddhák módszere.
Aki ezt az utat járja eléri a buddhaságot.

Oly mulandó e világ, mint a káprázat és az álom - valódi tartalma nincsen.
Mondj le róla, és szakíts a rokonaiddal, vágd el a vágyakozás és a gyűlölet minden kötelét, meditálj az erdõkben és a hegyekben.
Ha minden kényszer nélkül ellazultan természetes tudsz maradni, hamarosan elnyered a mahámudrát, és megvalósítod a nem-megvalósulást.

Ha elvágod a fa gyökereit, a levelei elhervadnak, ha elvágod elméd gyökerét, a szamszara összeomlik.
Bármely lámpa fénye egy pillanat alatt szétoszlatja hosszú kalpák sötétségét.
Az Elme erős fénye egy szempillantás alatt elégeti a tudatlanság fátyolát.

Aki az elmébe kapaszkodik, nem látja meg az elmén túli igazságot.
Aki a dharmát gyakorolni törekszik, nem találja meg a gyakorláson túli igazságot.
Az elmén, és a gyakorláson túl létezõ megismeréséhez, az elme gyökerét el kell metszeni, csak szemlélődésre van szükség.
Ily módon el kell szakadni minden megkülönböztetéstõl, és így kell a nyugalmat megőrizni.

Sem adni, sem elvenni, csakis természetesnek maradni szükséges, mert a mahámudrá minden elfogadáson, és minden elutasításon túlról való.
Mivel az ájala nem született, senki sem állhatja útját, és senki sem szennyezheti be.
A meg nem születettség birodalmában minden megnyilvánulás a dharmatában oldódik fel, S minden önakarat, és büszkeség semmibe vész.

A végső megértés túlhaladja ezt is, azt is.
A legfensőbb cselekedet ragaszkodás nélkül ölel fel óriási leleményességet.
A végső beteljesülés a magadban hordozott megvalósitása minden remény nélkül.
A jógi először azt érzi, az elméje úgy zuhog akár a vízesés; 
az út közepén aztán már csak olyan lassan és szelíden hömpölyög, mint a Gangesz; 
végül pedig egy véget nem érő, határtalan óceánná lesz, amelyben anya és fiú fény eggyéolvad.