Buddhizmus klub

Sakjamuni Buddha tanítása

14 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás

Buddha tanításának központi témája a tanítás a Négy Nemes Igazságról:
1.   Az élet a szamszarában – szenvedés
2.   A szenvedést magunk idézzük elő
3.   A szenvedés folyamatossága megszűntethető
4.   Létezik a szenvedés megszűntetéséhez vezető út és ennek oka.
Ez az út szélsőségektől mentes, un. középút, amely ellkerüli mind az élvezetek habzsolásának, mind a beteges önmarcangoló aszkétizmusnak a szélsőségét.
Buddha tanítását két szinten lehet megismerni: a világiak és a szerzetesek szintjén.

Buddha tanításának filozófiai lényege kapcsolódik a helyes erkölcsi magatartás-, a helyes összpontosítás- és a magasfokú bölcsesség kifejlesztéséhez.
A magasfokú bölcsesség alapja a kölcsönösen függő eredet koncepciója: valamennyi jelenség más jelenségek hatására keletkezik és maga is hatást gyakorol rájuk. Nincs semmi stabil és változatlan, minden állandó változásban van.
Ennek az elvnek a másik oldala az a gondolat, hogy a jelenségek, amelyek keletkeznek és eltűnnek egy pillanat alatt, egy kezdetek nélküli végtelen folyamat részei, amelyek kölcsönösen függő felvillanásokból állnak.
Ezáltal tagadja nem csak az anyagi, hanem a szellemi szubszanciákat is, - mindenek előtt az egyedi lélek, mint szilárd, állandó egység létezését, amelynek helyét úgyszintén a pillatnatnyi „felvillanások” folyamata foglalja el.

A magasfokú bölcsesség elmélyíti a szenvedés igazságának megértését: a szenvedés filozófiai jelentése a jelenségek keletkezésében és eltűnésében rejlik, amely az emberi létezés terhes állandótlanságának az alapja.

A helyes összpontosítás a figyelem rendszeres koncentrációját jelenti, amely képes megállítani az empirikus tapasztalat elemeinek örvényét. A meditáció gyakorlata fokozatosan csitítja az élet izgalmait és lehetővé teszi a nirvána (szó szerint: kialvás) elérését. A nirvána nem írható le racionális módon (éppen azért nem, mert az elérésének eszköze és alapja a meditáció misztikus tapasztalata) és az ember lehetséges legmagasabbfokkú állapotát jelenti, a szenvedésektől való végleges és teljes megszabadulást.

Buddha szavai, amelyeket a tanítványai leírtak, a páli kánon, a Tripitaka részei lettek. Buddha első szoborszrű ábrázolásai az i.e. I. században jelentek meg. Az öt Buddha-életrajz a halála utántöbbszáz évvel keletkezett. Buddha tanítása és az általa meglapozott gyakorlat a tudat célzott és irányított átalakítására tovább fejlődik és terjed a világban napjainkban is.

Alber Einstein mondta, hogy „ A jövő vallása kozmikus vallás lesz. Ennek le kell győznie az Istenről, mint személyről alkotott elképzelést és el kell kerülnie a teológia dogmáit. Átfogva a természetet és a szellemiséget, olyan vallási érzésen fog alapulni, amely minden dolog – a szellem és a természet egységének átéléséből keletkezik. Az ilyen leírásnak megfelel a buddhizmus. Ha van olyan vallás, amely ki tudja elégíteni a korszerű tudomány igényeit, akkor ez a buddhizmus.”