Dzsamgon Kongtrul Rinpocse: Az áldás szerepe az úton

Az áldás a hatását nyitottságunk és a láma áldásának összegződéseként fejti ki. Ekkor nem csupán saját törekvésünk mozgat minket, hanem a lámától is kapunk segítséget. Ez utunkat nagyon gyorssá és közvetlenné teszi. Ha a tanítótól megkapjuk a test, beszéd és tudat áldását, és azon keresztül képesek vagyunk meglátni tudatunk természetét, akkor az a nemtudás álmából való felébredéséhez hasonlítható. A nyitottság, mely e folyamatot lehetővé teszi, többet jelent annál, mint hogy azért kedvelünk egy tanítót, mert jól beszél, vagy valami más miatt tartjuk klassznak. Ahhoz, hogy az áldás átadása megtörténjen, mindenekelőtt az szükséges, hogy az ember a lámát minden Buddha lényegeként, teljesen tisztának lássa; ekkor az odaadás nagyon mély és tiszta lesz, az áldás nagyon gyorsan tud hatni. Az odaadás kifejlesztésének eszköze a Guru Jóga, vagyis a lámán való meditáció. Nálunk ez a Karmapa meditáció. Ha a lámán meditálunk, bizalomra van szükségünk ahhoz, hogy az odaadás kifejlődhessen, és hogy megkaphassuk az áldást, hogy majd így felismerhessük a tudat természetét. A mi Kagyü vonalunkban különösen fontos az odaadás, vonalunk megvilágosodott tanítói sokszor hangsúlyozták énekeikben, hogy az odaadás feltétel a tudat természetének felismerésének feltételeihez. Az odaadás az a mag, amely nélkül semmi sem képes fejlődni.

A tudatos újraszületésnek sok szintje létezik – Karmapa a legmagasabb tulku szinten van. Ez azt jelenti, hogy teljesen megvilágosodott, és – annak érdekében, hogy az érző lényeknek segítsen – újra és újra megszületik. A neve, Karmapa, azt jelenti, hogy „a Buddha-tevékenységének Mestere”. A Fekete Koronát megvilágosodásának pillanatában szászezer dákini ajándékozta neki: ahogy egy királyt megkoronáznak, úgy kapta Karmapa a Fekete koronát a Dákiniktől. Megvilágosodásának és annak jeleként kapta a koronát, hogy ő „Minden Buddha Tevékenységének Embere”. A korona – bár számunkra láthatatlan – mindig jelen van. később fizikai mása is elkészült azért, hogy mi is láthassuk Karmapa aktivitásának jeleként.

Gyakorlataink lényege a Guru Jóga, de az egész Ngöndrót végig kell csinálnunk. Ha helyesen gyakoroljuk a Guru Jógát, lehetségessé válik számunkra, hogy megkapjuk az áldást, és ezáltal tovább fejleszthessük magunkat. Az áldás a jidám vagy a védelmező gyakorlatra is érvényes – a láma áldása nélkül valójában nem történik semmi. A Mahamudra Úton nélkülözhetetlen az áldás, enélkül nem történik semmi, egyszerűen nem lesz tapasztalat. Lehetnek olyanok, akik úgy gondolják, hogy a Guru Jóga csak „előkészítés”, mert a Ngöndrohoz, az Alapgyakorlatokhoz tartozik, ezért ők nem tudják értékelni ennek valódi jelentőségét. De ha fel akarjuk ismerni a tudatot, akkor a Guru Jóga gyakorlat az, amit gyakorolni kell. Motivációnk itt is nagyon fontos. Ki kell fejlesztenünk a bodicsittát, a megvilágosodás-tudatot, és meditálnunk kell azért, hogy más lényeknek segíthessünk. Mindig azt kell kívánnunk, hogy minden lény elérhesse a megvilágosodást. Ha ezzel a beállítottsággal gyakoroljuk a Guru Jógát, és ha a Guru Jógát tekintjük fő gyakorlatunknak, akkor a helyes úton járunk.