Abban a pillanatban, amikor az ember fölött az irányítást az éberség átvette, minden megy tovább, mintha semmi sem történt volna, de fordított eredménnyel. A dolgok nem tömörülnek, hanem elkezdenek lazulni. Az ember nem gyűjt többé. A fogalom csak arra jó, hogy ne fogjon vele mást, mint a nem-fogást. A szomjúság megmarad, de már nem az életgyönyörökre, hanem a megszabadulásra.

Dzsigme Rinpocse tanítása

Ha általánosságban beszélünk a bölcsességhez vezető útról, akkor elmondhatjuk, hogy a menedékvételből, az ima gyakorlásából, a megvilágosodott hozzáállás (szkt. bodhicsitta) kifejlesztéséből, a gurujógából és a meditációból áll. E gyakorlatok mindegyikénél lényeges, hogy fokozatosan sajátítsuk el őket, tudatunkat fokról-fokra összehangolva a gyakorlat valódi értelmével. 

A menedékvétel jelentése

Mit jelent a menedékvétel?

Az emberben az érzelem a mozgatóerő, s ha azt akarjuk, hogy segítsen fejlődésünkben, arra kell használnunk, hogy fölemeljen, s nem szabad engednünk, hogy lealacsonyítson. Az Egónak, fejlődéséhez szüksége van pontokra, amelyek fölfelé vonják, ahogy a Csend Hangja mondja, mert a fölfelé menő út oly meredek, hogy lehetetlen megbecsülni egy vonzó tárgy értékét, ami fölöttünk van, s ami felé törekedhetünk. Nagyon is gyakran megtörténik, hogy elmaradozunk az úton, mert nem vágyunk továbbmenni, aspirációink élettelenek, a vágy, hogy emelkedjünk, elszállt belőlünk.

A buddhisták számára szinte közhelynek számít, hogy a buddhizmus által képviselt szellemi út a tudatra ébredés, a tudatossá válás útja. Minthogy a Felébredett a szenvedés fő okaként a nem-tudást ismerte föl, a megszabadulás általa meghirdetett útja is a tudásunk bővítésén és az egyre mélyülő belátáson keresztül vezet, egészen a tapasztalás teljes tudatosságáig. Ez az oka annak, hogy a Magasztos az éber figyelemnek, vagyis a tapasztalás tudatosságának a gyakorlását jelölte meg a megszabaduláshoz vezető legfontosabb, sőt egyetlen útként, amely minden más, buddhista értelemben felfogott szellemi gyakorlatnak is az alapját képezi.

DHÁRANI-SZUTRA
(részletek)

Tisztelet Buddhának, tisztelet a tannak, tisztelet az igehirdetőknek!
Az istenek istene, Buddha által közölt, ég és föld nyolc gyűjteményének nevezett, fénylőn csillogó dhárani-szutra ez. Egy tekercsből áll.
Így hallottam én ezt:
Egykor, régen a mindeneknél nagyobb és tökéletesebb tudású Buddha, az istenek istene, Vaisáli neves városában, egy tágas palotában hirdette tanait. Az ég tíz táján fekvő Buddha-országok számtalan bodhiszattvái és a négy égtáj számos közösségei gyűltek ott össze.

Buddha nevű mesteremre,
buddhisták ékkövére,
bizony, rábízom magam,
bízom tiszta törvényében.

Kezdete a bang szótagból,
kél a padma-lótuszból,
koszorús-fényes holdon
keresztbe font lábbal ül.

Hófehér négy karja lett,
hímezik testét ékkövek,
hord a fején gyémánt éket,
hímes selyem - ismerjétek!

Tanítása mindenkor:
tudós egyértelműség -
tiszta értelem mudrája,
tűrés szíve-irgalma.

Teljesíti kérésedet,
tiszta fényű drágakő,
teljes nirvánába vezet,
tárt lótusz a kéztartása.

A tibeti tanítások négy hibát látnak a tudat teljes felismerésének legfőbb akadályaként. Elsőképp azt, hogy a tudat természete túlságosan közeli ahhoz, hogy felismerhessük. Másodszor, túlságosan mély is ahhoz, hogy a lényegéig hatolhassunk. Harmadszor - és talán a legmeglepőbb módon -, túlságosan könnyűnek tűnik, hogy elhiggyük, ennyire egyszerű az, hogy semmi másra nincs szükség, mint hogy a mindig jelen lévő tiszta tudatosságban egyszerűen elengedjük magunkat.

Körösi Csoma Sándor a "Magyar Bodhiszattva" t. Phyi-Glin-gi grwa-pa j. Csoma Bosatsu, vietnami Bo-tat Csoma A honfoglalás elõtt,a népvándorlás korában ázsiai eredetû nomád népek éltek Magyarország területén, köztük a legjlentõsebbek a hunok voltak. Régészeti leletek kerültek elõ ebbõl a korból buddhista (svastika) motívumokkal. A magyarok õsvallása a samanizmus volt, de feltételezhetõ, hogy kapcsolatba kerültek a buddhizmussal és egy részük e vallás követõje volt.

Miért éppen 108-szor kell leborulni, 108-szor mantrázni? – Csak. Mert igazából 100-szor kellene, de néhányszor úgyis eltéveszti az ember, s ha még 8-at ráteszünk tartaléknak, akkor biztosan meglesz a 100. (100-ból 8 hiba egyébként túl van a matematikai statisztikában szignifikánsnak számító 5 százalékos hibahatáron, vagyis a plusz 8 alkalom biztosítékot adhat arra, hogy 100-szor valóban éberen hajtottuk végre a leborulást.)

Mert a legkezdetlegesebb számfogalomban összesen 3 szám szerepel: az egy, a kettő és a sok.

Tibetben két fő vallási hagyomány alakult ki; a bon és a buddhizmus. Mindazonáltal, hogy a bon hagyomány a tibeti vallás legősibb formája, az idők folyamán jócskán átalakult, oly mértékben, hogy nem sokban különbözik a buddhista formáktól. A Buddhizmus elterjedése négy évszázadon keresztül történt a VII. századtól kezdve egészen a XI. század végéig. A buddhista tanok először Hla-to-to-ri-nyen-cen uralkodása alatt érték el Tibetet, aztán fokozatosan terjedtek tovább, olyan mesterek közvetítésével, mint Padmaszambhava, Atísa, és Marpa Lotsava.